2018. szeptember 25., kedd
Eufrozina, Kende

Egyéb Szeged

Labdarúgó-világbajnok lett a SZEOL védője

A kárpátaljai válogatott nyerte a FIFA által nem elismert labdarúgó-szövetségek világbajnokságát, azaz a CONIFA labdarúgó-világbajnokságot.

Rácz László világbajnok

A 16 csapatos londoni torna fináléjában Kárpátalja Észak-Ciprus ellen játszott, ahol 0-0-s rendes játékidőt követően büntetőpárbajban Rácz Lászlóék diadalmaskodtak 3-2-re, és ezzel elhódították a világbajnoki trófeát. A világbajnok csapat minden meccsét végigjátszó Rácz felejthetetlen élményekkel gazdagodott Londonban.


– Azon kevés emberek egyike, aki magyarként elmondhatja magáról, hogy világbajnok lett labdarúgásban. Milyen érzés?

– Belegondolni is nagyon furcsa. Talán még fel sem fogtam igazán, hogy mekkora eredményt értünk el Londonban, rendkívül boldog vagyok.


Ha jól tudom, a vajdasági Törökkanizsán született. Hogyan merült fel a neve a kárpátaljai válogatottnál?

Vannak kárpátaljai felmenőim, ebből kifolyólag keresett meg Sándor István szövetségi kapitány, hogy számolna velem a világbajnokságra készülő csapatában.

Mikor tudta meg, hogy világbajnoki résztvevő lesz?

Nagyon hirtelen jött az egész, ugyanis a vb előtt másfél héttel tudtuk meg, hogy indulhatunk a versenyen, mivel a Felvidék az utolsó pillanatban lemondta a szereplést, így minket kértek fel helyettük.

A kárpátaljai névsort böngészve találhatunk egészen jól csengő neveket, elég, ha a 9-szeres magyar válogatott Sándor Györgyre vagy éppen Fejér Bélára, a román élvonalban szereplő Sepsi hálóőrére gondolunk. Milyen tapasztalatokat szerzett mellettük?

Nagyon sok jó élménnyel gazdagodtam. Mind szakmailag, mind emberileg remek labdarúgókat ismerhettem meg, akiktől sokat tanultam. Az ellenfelek között is voltak olyan játékosok, akik megfordultak a Seria A-ban. Az elődöntőt, valamint a finálét a komoly Premier League-rutinnal bíró Mark Clattenburg vezette, úgyhogy minden szempontból nívós torna volt. Olyan hasznos tapasztalatokat szereztem, amelyeket a későbbiekben biztosan kamatoztatni tudok.

A fotók alapján rengeteg magyar szurkoló volt kinn a meccseken. Hogy érezte, a Székelyföld–Kárpátalja elődöntőben melyik csapatot favorizálták?

A média nagyon felkapta a CONIFA-vb-t Angliában, itthon viszont inkább csak a Székelyfölddel foglalkozott a sajtó. Talán emiatt is volt az ő meccseiken több magyar drukker, de azért a mi mérkőzéseinkre is folyamatosan egyre több szurkoló látogatott ki. Az elődöntőben inkább a Székelyföldnek szurkoltak, de a mérkőzés után az erdélyiekkel karöltve, közösen elénekeltük a magyar himnuszt a tábor előtt. Felejthetetlen élmény volt, még most is libabőrös leszek, ahogy erre gondolok.

És akkor milyen érzések fogják el, amikor a döntőt kell felidéznie?

A finálé fantasztikus volt. Már a bemelegítéskor megtelt a stadion, fürtökben lógtak a lelátókról a magyar szurkolók – még a pálya melletti fára is felmásztak, hogy láthassák a mérkőzést. Aztán amikor Fejér kivédte a mindent eldöntő tizenegyest, örömkönnyekkel a szemükben zúdultak be a pályára a magyar fanatikusok, és éltettek bennünket. Erre életem végéig emlékezni fogok, ebben biztos vagyok.

Egy felejthetetlen világbajnoki győzelem után milyen célokat tűz ki maga elé válogatott szinten?

Ez volt az első alkalom, hogy megmutathattam magam Kárpátalja színeiben. Remélem, elégedettek voltak velem, és legközelebb is kapok meghívót. Jövőre lesz Nizzában az Európa-bajnokság, bízom benne, hogy ott is magamra ölthetem a válogatott mezét.

Kapcsolódó Cikkek