2018. szeptember 20., csütörtök
Friderika

Egyéb Sopron

Simon Andrea örökös tag lett

Óriási megtiszteltetésben lehetett része Simon Andreának, ugyanis a 2017/18-as évad záróünnepségén a Soproni Petőfi Színház örökös tagjává választották. A színésznő az elmúlt 17 évben igazi művészóriásokkal dolgozhatott együtt.

Simon Andrea a városi rendezvényeken is gyakran szerepel
Fotó: Torma Sándor

– Mit jelent számodra az elismerés?
– Korábbi budapesti énektanárom hívott a díjátadó másnapján, hogy gratuláljon. Az mondta, hogy Molnár Piroska Kossuth-díjas színművésznő – aki szintén tanítványa – az örökös tagságot úgy jellemezte, mint a színházi szakmában adható legmagasabb elismerést. A díjat az elmúlt tizenhét évad kitartó és úgy gondolom alázatos munkájáért kaptam.


Simon Andrea az elmúlt 17 évben sokféle szerepben dolgozott
Fotó: Torma Sándor

– Milyen érzések vannak most benned?
– A legnagyobb öröm, amikor a gratuláló üzenetek mellett azt olvashatom, hogy: Megérdemelted! Ez igazán megható, és jó tudni, hogy tényleg elismerik és megbecsülik a munkám. Nagy elismerés az is, hogy az örökös tagok mellett kinn lehet a színházban a fotóm, különösen Mikó István miatt, aki még 2001-ben szerződtetett.

Simon Andrea a színpad mellett a háttérben is előszeretettel dolgozik
Fotó: Torma Sándor

– Mi történt azóta?
– Akkor rendezőasszisztensi szerződéshez jutottam, de lehetőséget kaptam színészi feladatokra is. A Mikó Istvánt követő négy színi direktor mindegyike biztosított bemutatkozást a színpadon, nem csak a háttérmunkában. Az elmúlt tizenhét évadban igazi nagy művészóriásokkal dolgozhattam együtt, amit szinte fel sem lehet fogni. Az a legcsodálatosabb ebben, hogy mindig egyenrangú kollégaként kezeltek, és ami még fontosabb, szerettek.


2001 óta dolgozik a soproni teátrumnál
Fotó: Pro Kultúra Sopron

– Hogyan kezdődött a színház iránti szenvedélyed?
– Tizenhat évesen, amikor először néztem előadást a Soproni Petőfi Színházban, talán a Lili bárónőt, akkor határoztam el, hogy én énekelni és táncolni szeretnék a színpadon. Színésznő nem akartam lenni. Akkor még nem tudtam, hogy ez a kettő erősen összekapcsolódik. Azóta nagyon megszerettem a színjátszást, a prózai szerepeket is. Nagy szerepálmomat, Stázi grófnőt már eljátszhattam Pataki Andrásnak köszönhetően, a Csárdáskirálynőben. A Bál a Savoyban című darab még nagy kedvencem, amiben van két női szerep is, amit még szívesen eljátszanék.
– Nyáron lesz idő egy kis pihenésre?
– Az idei nyári szünetem nem lesz túl hosszú, június közepén egy rövid egyiptomi búvárkodásra utazom el. Aztán július elején már vendégszerepelünk az Esztergomi Várszínházban, a Rejtő a megejtő című darabbal, amit a nézők a következő évadban bérletes előadásként is megtekinthetnek. Ezután pedig barlangszínházi munkák következnek: a SingSingSing musicalshow-ban és az Egy éj Velencében című operettben dolgozom.

Megérdemeli az örökös tagságot a soproni színésznő
Fotó: Torma Sándor

Kapcsolódó Cikkek

  • Egy elfelejtett hadjárat története

    Egy elfelejtett hadjárat története

    1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka a Varsói szerződés négy tagállama – Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária és Magyarország – megszállta a szintén szövetséges Csehszlovákia területét.

  • Fesztivál fesztivál hátán

    Fesztivál fesztivál hátán

    Javában dübörög a Jameson CineFest nemzetközi filmfesztivál, de a muzsika kedvelői sem unatkoznak ebben az időszakban. Múlt hétvégén zajlott az Utcazenei Fesztivál, ahol élő zenés programokkal várták az érdeklődőket, és ahol többek között a Vahúr csodát lát együttes szórakoztatta a közönséget.

  • Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállót avattak a Horváth-kertben, az Alagút utca–Attila utca sarkánál. A Budavári Önkormányzat által megvalósított megálló falain kerületi írók, költők, művészek Krisztinavárosról írt idézetei olvashatók, amelyeket diákok küldtek be egy ebből a célból kiírt pályázatra.

  • Barkó Dalostalálkozó Kissikátorban

    Barkó Dalostalálkozó Kissikátorban

    A barkó népdal ünnepét  tartották szeptember 15-én Kissikátorban, a művelődési ház előtti téren felállított sátorban.  Az eseményre meghívást kapott Arló, Borsodszentgyörgy, Járdánháza  népdalköre, a Domaházi Hagyományőrző Egyesület és természetesen felléptek a házigazdák, a Kissikátori Harmonika-és Népdalkör.