EUR: 347,36 Ft
CHF: 327,97 Ft
2020. május 26., kedd
Evelin, Fülöp

Belföld

Tovább folytatódik az adócsökkentés

Egyértelműen tovább folytatódik az adócsökkentés Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a héten beterjesztett adójogi változásokról szólva elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet – tette hozzá.


Kitért a családi adókedvezmény további növelésére – amely két gyermek esetén eléri majd a havi 40 ezer forintot -, és arra, hogy a nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell majd fizetni.

Az UHT és az ESL tej áfája is 5 százalékra csökken, amivel jövőre 20 milliárd forintot spórolhatnak a családok – idézte fel.


Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója átlagosan 20 százalékkal nő. Ezt népegészségügyi intézkedésnek tekintjük – ismertette a miniszter.

Szólt arról is, hogy nem csökken a cafetériára rendelkezésre összeg. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb feltételek mellett kaphassák, mára azonban adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolják, hogy béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A cafetériára a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya marad – jelezte.

Összegzése szerint a jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Lezárnak fontos és hosszú ideje tartó vitákat, és nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítő képesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy V4-es és osztrák találkozónak ad otthont Budapest, illetve az Európa Tanács elnöke, Donald Tusk pénteken a magyar fővárosba látogat. Mint kiemelte: a találkozókon a migráció és a következő hét év költségvetése lesz a fő téma. Ez a kettő azért kerül együtt sorra, mert a bizottsági költségvetési javaslat is összeköti őket. A magyar álláspont továbbra is az, hogy ez egy migrációbarát, bevándorláspárti költségvetés, amely e célra jelentős forrásokat biztosít. Ehhez képest határvédelem helyett határmenedzsmentről beszél, s a magyar kormány továbbra sem látja annak garanciáját, hogy az általuk határvédelemre fordított közel egymilliárd eurót megtérítenék. Azt sem látják garantáltnak, hogy a határvédelmi költségeket az unió következő költségvetése tartalmazná – hangzott el.

A magyar fél közös V4-es álláspontot szeretne – jelezte. Hozzátette: csakis úgy kezelhető a bevándorlási krízis, úgy előzhető meg a 2015-ben egész Európát sújtó helyzet, ha hatékony külső határvédelem van.

Kitért arra is: továbbra is fenntartják az Orbán Viktor miniszterelnök által két évvel ezelőtt ismertetett Schengen 2.0 tervet, amely azt rögzíti, hogy a határvédelem nem lehet csupán jogi deklaráció, hanem ha valaki a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, annak jogi szankcióval kell járnia.

A miniszter arra a kérdésre, hogy a Stop Soros elfogadásakor a Velencei Bizottság véleményét miért nem vették figyelembe, illetve miért nem várták meg a szavazást, úgy reagált: a bizottság pénteken fogadja el a jelentését, de tervezete a kormány előtt már előző hét vége óta ismert. Az eddigi gyakorlat alapján a tervezet lényegében megegyezik az elfogadott jelentéssel, a lehető legritkább esetben változik érdemben, azaz a kormánynak rendelkezésre állt a testület véleménye.

Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, mindig örömmel veszik, ha Magyarországra látogatnak, tudomásul veszik, ha kifejtik a véleményüket még a jogszabályok elfogadása előtt. A bizottság a szabályozás indokoltságát elismeri, arányossági kifogásokat fogalmazott meg, amivel nem értenek egyet, hiszen a tényállás szankciójának néhány napos elzárás is a részét képezi, amit nehéz aránytalannak nevezni.

A CEU-t érintő felvetésre közölte: az Oktatási Hivatalnak, mint illetékes szervnek kell megvizsgálnia, hogy a törvényben rögzített feltéteknek megfelel-e az adott intézmény.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A Budapest Bank csatlakozik a Takarék Csoport és az MKB együttműködéséhez

    A Budapest Bank csatlakozik a Takarék Csoport és az MKB együttműködéséhez

    A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő – közölte a három pénzintézet kedden az MTI-vel.

  • Június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet

    Június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet

    Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését – jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

  • Fidesz: Pikó vállalja a felelősséget a döntéseiért!

    Fidesz: Pikó vállalja a felelősséget a döntéseiért!

    A Fidesz józsefvárosi szervezete felszólítja a kerület ellenzéki támogatással megválasztott polgármesterét, Pikó Andrást, hogy vállalja végre a felelősséget döntéseiért, és mondja meg az igazságot a közszolgálati lakások elvételéről.