EUR: 323,56 Ft
CHF: 284,52 Ft
2018. szeptember 26., szerda
Jusztina

Belföld

Tovább folytatódik az adócsökkentés

Egyértelműen tovább folytatódik az adócsökkentés Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a héten beterjesztett adójogi változásokról szólva elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet – tette hozzá.


Kitért a családi adókedvezmény további növelésére – amely két gyermek esetén eléri majd a havi 40 ezer forintot -, és arra, hogy a nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell majd fizetni.

Az UHT és az ESL tej áfája is 5 százalékra csökken, amivel jövőre 20 milliárd forintot spórolhatnak a családok – idézte fel.


Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója átlagosan 20 százalékkal nő. Ezt népegészségügyi intézkedésnek tekintjük – ismertette a miniszter.

Szólt arról is, hogy nem csökken a cafetériára rendelkezésre összeg. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb feltételek mellett kaphassák, mára azonban adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolják, hogy béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A cafetériára a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya marad – jelezte.

Összegzése szerint a jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Lezárnak fontos és hosszú ideje tartó vitákat, és nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítő képesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy V4-es és osztrák találkozónak ad otthont Budapest, illetve az Európa Tanács elnöke, Donald Tusk pénteken a magyar fővárosba látogat. Mint kiemelte: a találkozókon a migráció és a következő hét év költségvetése lesz a fő téma. Ez a kettő azért kerül együtt sorra, mert a bizottsági költségvetési javaslat is összeköti őket. A magyar álláspont továbbra is az, hogy ez egy migrációbarát, bevándorláspárti költségvetés, amely e célra jelentős forrásokat biztosít. Ehhez képest határvédelem helyett határmenedzsmentről beszél, s a magyar kormány továbbra sem látja annak garanciáját, hogy az általuk határvédelemre fordított közel egymilliárd eurót megtérítenék. Azt sem látják garantáltnak, hogy a határvédelmi költségeket az unió következő költségvetése tartalmazná – hangzott el.

A magyar fél közös V4-es álláspontot szeretne – jelezte. Hozzátette: csakis úgy kezelhető a bevándorlási krízis, úgy előzhető meg a 2015-ben egész Európát sújtó helyzet, ha hatékony külső határvédelem van.

Kitért arra is: továbbra is fenntartják az Orbán Viktor miniszterelnök által két évvel ezelőtt ismertetett Schengen 2.0 tervet, amely azt rögzíti, hogy a határvédelem nem lehet csupán jogi deklaráció, hanem ha valaki a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, annak jogi szankcióval kell járnia.

A miniszter arra a kérdésre, hogy a Stop Soros elfogadásakor a Velencei Bizottság véleményét miért nem vették figyelembe, illetve miért nem várták meg a szavazást, úgy reagált: a bizottság pénteken fogadja el a jelentését, de tervezete a kormány előtt már előző hét vége óta ismert. Az eddigi gyakorlat alapján a tervezet lényegében megegyezik az elfogadott jelentéssel, a lehető legritkább esetben változik érdemben, azaz a kormánynak rendelkezésre állt a testület véleménye.

Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, mindig örömmel veszik, ha Magyarországra látogatnak, tudomásul veszik, ha kifejtik a véleményüket még a jogszabályok elfogadása előtt. A bizottság a szabályozás indokoltságát elismeri, arányossági kifogásokat fogalmazott meg, amivel nem értenek egyet, hiszen a tényállás szankciójának néhány napos elzárás is a részét képezi, amit nehéz aránytalannak nevezni.

A CEU-t érintő felvetésre közölte: az Oktatási Hivatalnak, mint illetékes szervnek kell megvizsgálnia, hogy a törvényben rögzített feltéteknek megfelel-e az adott intézmény.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Az iskolai erőszak visszaszorítására indul kampány

    Az iskolai erőszak visszaszorítására indul kampány

    Az iskolai erőszak visszaszorítására indít kampányt a Cartoon Network a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületével (OFOE) összefogva – közölte a csatornát tulajdonló Turner cég közép-kelet-európai marketing- és pr-menedzsere szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • Tállai: Erdemes Magyarországon befektetni

    Tállai: Erdemes Magyarországon befektetni

    Átadták a Tama Hungary Kft. 12 ezer négyzetméteres raktárcsarnokát szerdán Berettyóújfaluban. Tállai András szerint az 1,6 milliárd forintos fejlesztés legfontosabb üzenete, hogy “Magyarországon megfelelő a politikai-gazdasági környezet arra, hogy érdemes ide befektetni, pénzt, tőkét hozni, mert itt biztonság van, és a magyar emberek munkája által megtérül a befektetés”.

  • Soros pénzén támadja a kormányt az ellenzéki média

    Soros pénzén támadja a kormányt az ellenzéki média

    Nekiesett Orbán Viktornak Soros blogja, az Átlátszó. Cikkük a kormányfő magánrepülős utazását kifogásolja, igaz: akkor nem volt ilyen éber a balliberális média egyetlen tagja sem, amikor Gyurcsány Ferenc két év alatt 117 millió forintot repkedett el magángépeken vagy amikor Medgyessy 42 millióért utazott privátjettel Indiába.