EUR: 323,94 Ft
CHF: 287,64 Ft
2018. szeptember 22., szombat
Móric

Külföld

Trump-Kim csúcstalálkozó: Miért éppen Szingapúr?

Szingapúrban tárgyal június 12-én Donald Trump és Kim Dzsong Un. Ez lesz az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista észak-koreai rezsim vezetőjével. Megbeszéléseik egyik fő témáját a várakozások szerint Phenjan nukleáris programja adja. De miért éppen a délkelet-ázsiai városállamban tartják a csúcsértekezletet?

Szingapúr többek közt a két Korea közötti demilitarizált övezetet, Mongóliát és Pekinget megelőzve lett befutó – írta a BBC, hozzátéve, hogy adódik a kérdés: a világ egyik legnagyszerűbb repülőtere és a gondosan ápolt botanikus kertek mellett miért esett az Egyesült Államok és Észak-Korea választása a városállamra?


Phenjan csak kevés országgal ápol kereskedelmi kapcsolatokat, Szingapúr a lista élmezőnyében volt található: 2016-ban a nyolcadik helyen állt, bár így is csak az észak-koreai külkereskedelem 0,2 százalékát adta. Szingapúr egyike azon kevés országnak, ahol még működik észak-koreai nagykövetség, és a BBC szerint legalább két szingapúri vállalat az ENSZ által Phenjan ellen meghirdetett szankciókat megkerülve még mindig üzletel Észak-Koreával. A két ország mindazonáltal nemrégiben megszüntette a kétoldalú vízummentes utazás lehetőségét.

A Kim család rendkívül otthonosan és biztonságban érzi magát Szingapúrban a BBC által megkérdezett hírszerzési források szerint. Bankszámláik voltak ott, és úgy tudni, orvosi vizsgálatokra is Szingapúrba jártak. Kim Dzsong Un számára az is vonzó lehet Szingapúrban, hogy a városállam nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló római statútumnak, így nem kell attól tartania, hogy ott tartózkodása alatt eljárás indul ellene az emberi jogok megsértése miatt. Emellett valószínűtlen, hogy Szingapúr Trump- vagy Kim-ellenes tüntetések helyszíne lenne, a szigorú jogszabályairól ismert országban ugyanis tilos tömegrendezvényeket tartani rendőrségi engedély nélkül.


Szingapúr ráadásul már bizonyított a nagy jelentőségű találkozók szervezésében: 2015-ben Kína és Tajvan vezetői csúcsértekezletének szolgált helyszínéül.

A BBC által idézett szakértők egyike rámutatott, hogy manapság nem egyszerű geopolitikai tényezőnek lenni: meg kell birkózni egy kiszámíthatatlan amerikai vezetővel és Kína felemelkedésével is. Szingapúr mindazonáltal “egész jó munkát” végez ebben, és az, hogy rá esett a választás, mutatja, hogy gyakorlott a hídépítésben: az Egyesült Államokkal, Kínával és Észak-Koreával is. Szingapúr a térség bankára, biztonságos és diszkrét hely, ahol úgy lehet üzletelni, hogy nem tesznek fel túl sok kérdést – mindaddig, míg betartják a helyi törvényeket.

Ezzel kapcsolatban a BBC rávilágított: nem szabad azt gondolni, hogy Donald Trump és Kim Dzsong Un találkozója csak a politikáról szól, sokkal inkább a világ két jelenlegi legjelentősebb alkuszának üzleti tárgyalásaként kell tekinteni a közelgő csúcsértekezletre.

Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető Sentosa szigetén, a Capella Hotelben találkozik, de valószínűleg egyikük sem ott száll meg. Donald Trump vélhetően az elődei által is használt Shangri-La Hotelt, Kim Dzsong Un pedig a St. Regis Singapore szállodát választja a The Straits Times című lap szerint. Mindkettő a főszigeten van.

Az 500 hektáros Sentosa a luxus ingatlanjairól, magánkikötőiről és golfklubjairól ismert. A sziget múltja viszont korántsem annyira makulátlan, mint a jelene.

Szingapúrt a 19. században alapították brit kereskedelmi állomásként, ideális választás volt, mivel az India és Kína közötti kereskedelmi útvonalon fekszik. De már a brit uralom előtt is virágzó kereskedelmi központként működött, ahol nemcsak kereskedők, hanem kalózok is megfordultak.

Akkoriban Sentosát Pulau Blakang Mati néven ismerték, ami annyit tesz, a halál utáni sziget. Leginkább malájok, kínaiak és az eredetileg az indonéziai Sulawesiről származó tengerjáró nép, a bugik lakták.

A második világháborúban, 1942-ben Szingapúr japán kézre került, japán nevet kapott: Sionannak nevezték el, ami azt jelenti, a Dél fénye. Az azt követő években ezreket öltek meg a megszálló erők, a 18 és 50 év közötti kínai férfiakat különböző gyűjtőtáborokba terelték, mielőtt gépkarabéllyal végeztek velük, holttestüket pedig a tengerbe vetették. A kivégzőhelyek egyike volt Sentosa, a partok, amelyekre ma a Capella Hotel néz. Sentosán hadifogolytábor is működött, a szövetségesek hozzávetőleg 400 katonáját őrizték ott.

A szigetet 1970-es években a szingapúri kormány nevezte el Sentosának. A szó békét, nyugalmat jelent. Akkoriban kezdődtek meg a turisztikai fejlesztések. Manapság az Universal filmstúdió élményparkja, vízi park és kaszinó is várja a szingapúriakat és a turistákat.

A 30 hektáros területen álló, 112 szobás Capella Hotel – amelyet Norman Foster világhírű építész irodája tervezett – gyarmati stílusú épületekből áll. A hely, ahol “luxusban olvad össze régi és új” – hirdeti magát a szálloda. Szobákat és lakosztályokat éjszakánkénti 500 és 7500 dollár közötti áron lehet foglalni. Utóbbi összegért már három hálószobás lakrész jár, saját használatú medencével.

Sentosa mellett szólt a BBC összegzése szerint, hogy közel van a főszigethez, és mivel csak egyszerűen ellenőrizhető módokon megközelíthető, biztonságos is.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek