2018. december 12., szerda
Gabriella

Belföld

A fogamzás előtti hideg védheti az utódot a túlsúlytól

A fogamzás előtti hideg védi az utódot a túlsúlytól: ha az apa a megtermékenyítés előtt hidegben tartózkodik, utódjában több aktív barna zsírszövet alakul ki, mely a túlsúlytól és az anyagcsere-betegségektől védi.

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) kutatóinak tanulmánya szerint a spermiumok az információ szállítói.


A barna zsírszövetek a felesleges energia felhasználásában segítenek. Minél több és minél aktívabb ilyen szövete van az embernek, annál kisebb a kockázata, hogy túlsúlyos lesz vagy anyagcsere-betegsége alakul ki.

A Christian Wolfrum, az ETH professzora vezette kutatócsoport egereken végzett vizsgálatai szerint az utódoknál több aktív barna zsírszövet alakul ki, ha az apát a nemzés előtt hidegben tartották, tehát a környezeti hatás, amelynek az apa ki van téve, átruházódik az utódra is.


Az összefüggés az embereknél is létezik. Az ETH kutatói a Zürichi Egyetemi Kórház munkatársaival közösen 8500 felnőtt páciens számítógépes tomográfiás (CT) képeit elemezték. Ezekből kiderült, hogy azok, akiknek július és november között van a születésnapja, tehát fogamzásuk a téli félévben történt, jóval több aktív barna zsírszövete van, mint azoknak, akik január és június között születtek.

Az összefüggést egereken teszteltél. Az állatokat vagy 23 Celsius-fokon vagy hidegben, 8 Celsius-fokon tartották, majd pároztatták. Ezután megfigyelték az utódaikat. Kiderült, hogy az utód zsírszövetei szempontjából semmilyen szerepet nem játszik az, hogy az anyaállatot milyen hőmérsékleten tartották a fogamzás előtt és után.

Jelentős volt azonban az apákat ért hatás. A hidegben tartott hímek utódainak több aktív barna zsírszövete volt, mint azoknak, akiknek apja mérsékelt hőmérsékleten élt. A hideg csoport utódai védettebbek voltak a túlsúly ellen is: zsírban gazdag étrend mellett is vékonyabbak maradtak.

Már évek óta ismert, hogy bizonyos környezeti hatások megváltoztathatják a spermium génjeinek működését. A zürichi kutatók azonban először mutatták ki, hogy a környezet hőmérséklete is ilyen, úgynevezett epigenetikus változásokat idézhet elő.

Az epigenetika az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja, olyanokét, amelyek ugyan nem befolyásolják a DNS-nukleotidok sorrendjét, viszont hatással vannak a génkifejeződésre.

A friss kutatásról a Nature Medicine című szaklapban számoltak be.

A tudósok eredményei összhangban vannak korábbi megfigyelésekkel, melyek szerint a hideg régiókban élő emberek különösen sok barna zsírral rendelkeznek.

“Eddig azt feltételezték, hogy ez az életük során tapasztalt hideggel áll kapcsolatban. Megfigyeléseink azt sugallják, hogy a fogantatás előtti hőmérséklet is befolyásolja ezt” – idézi Wolfrumot az ETH közleménye.

Tanácsot és tippet azonban nem adnak a kutatók az ideális nemzési időpont kiválasztására. “Mielőtt ezt tennénk, alaposabban meg kell vizsgálnunk az összefüggést az embereknél is” – mondta a szakértő.

Hideg vizes megmártózás azonban biztosan nem elegendő az apa lehűtésére az eredmény eléréséhez. Az epigenetikus bevésődéshez valószínűleg hosszabb távon van szükség a hideg környezetre – vélik a kutatók.

Kapcsolódó Cikkek