2018. augusztus 19., vasárnap
Huba

Belföld

A Költségvetési Tanács megadta hozzájárulását a 2019-es büdzsé zárószavazásához

A Költségvetési Tanács (KT) megadta előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához – közölte a tanács az MTI-vel.

A KT megállapítja, hogy az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások azonos összeggel – 267,5 millió forinttal – növelik a bevételi és a kiadási főösszeget. Így a módosításokkal nem változott a pénzforgalmi hiány, és nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem.


Az Országgyűlés által támogatott módosítások összességében 30,3 milliárd forint kiadásnövekményt jelentenek, amelyek fedezetét a bevételek előirányzatának – ezen belül az általános forgalmi adó, valamint a jövedékiadó-bevételek megemelésével és egyes kiadások előirányzatának csökkentésével teremtették meg.

A rendkívüli kiadásokra szolgáló és a fejezeti stabilitási tartalékok, valamint az Országvédelmi Alap előirányzata nem változott – emlékeztet a KT.


Azt is figyelembe véve, hogy az adósságmutató csökkenése jóval meghaladja az előírt mértéket, összességében a KT megítélése szerint a kockázatok ellensúlyozására megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre.

Az egységes költségvetési törvényjavaslatban – a KT által korábban véleményezett törvényjavaslat-tervezettel egyezően – az államadósság-mutató 2018 végére a GDP 72,9 százalékáról 70,3 százalékára csökken. A tanács az adósságmutató várható csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartja.

Véleményét a tanács azt követően bocsátotta ki, hogy az Országgyűlés hétfőn 123 igen szavazattal, 49 nem ellenében elfogadta a jövő évi költségvetés összegző módosító javaslatát.

A KT fontosnak tartotta kiemelni, hogy “a Stabilitási törvény értelmében az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni. Az árfolyam elmozdulásai tehát a törvényjavaslat Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják.”

Kitérnek arra is: a tanács kedvezőnek tartja, hogy az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, az adósságfinanszírozás pedig elsősorban belső megtakarításokra támaszkodik. Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége külső hatásoknak.

A KT az egységes költségvetési törvényjavaslat alapján is változatlanul úgy látja, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a gazdasági növekedés esetleg elmarad a tervezettől.

A Költségvetési Tanács széles körűen tárgyalta a gazdasági folyamatokat, beleértve a gazdasági növekedést, az inflációt, a külső tényezőket és a pénzpiac alakulását, valamint ezek lehetséges hatását a 2019. évi költségvetés végrehajtására. Mindezeket figyelembe véve a Tanács az államadósság-mutató Alaptörvényben előírt csökkenését biztonságosan elérhetőnek találta, és ennek alapján adta meg hozzájárulását a törvényjavaslat zárószavazásához.

A hiánycél, valamint a kitűzött adósságmutató teljesülése érdekében feltétel azonban, hogy a kormány 2019-ben is fegyelmezetten gazdálkodjon, és a makrogazdasági feltételek esetleges változása miatt bekövetkező kiadásnövekedést vagy bevételcsökkenést – az elmúlt években megnövekedett mozgásterének lehetőségével élve – megfelelően ellensúlyozza.

A KT – miként a törvényjavaslat tervezetének véleményezése során is – az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelését figyelembe véve alakította ki az államadósság-szabály teljesülésével kapcsolatos véleményét – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó Cikkek