EUR: 322,77 Ft
CHF: 285,77 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Az eddigi nemzetpolitika folytatását kérték a kormánytól a határon túli magyar pártok vezetői

Az identitás-megőrzés és szülőföldön való boldogulás fontos támaszának minősítették a 2010-ben kezdődött nemzetpolitikát a határon túli magyar pártok vezetői és ennek folytatását kérték a kormánytól pénteken, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor “A nemzeti összetartozás ereje” című kerekasztal-beszélgetésén.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetet mondott mind az anyaország, mind a többi nemzetrész által tanúsított szolidaritásért, amely nélkül – a geopolitikai konfliktus középpontjába került ukrán állam kisebbségellenes kilengései, az oktatási jogok megnyirbálása és a tettlegességig fajult magyarellenes hangulatkeltés közepette – a kárpátaljai magyarság szerinte aligha tudna megmaradni, mint közösség.


Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint “hihetetlenül sokat jelent” a magyar kormány támogatása: egyebek mellett az a gazdaságfejlesztési program, amely az utóbbi két és fél évben 11 ezer magyar vállalkozót, vagyis ennél sokkal több magyar családot segített szülőföldjén boldogulni és munkahelyeket teremteni. A szerb kormánypártokkal kötött partnerkapcsolatot is hasznosnak nevezte, amely által a magyar közösségnek fontos ügyekben is előre tudnak lépni. Pásztor István üdvözölte a Fidesz-KDNP választási sikerét, és az elmúlt nyolc év nemzetpolitikai építkezésének folytatását szorgalmazta.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke az anyaország támogatásával indult gazdaság- illetve óvodafejlesztési program közösségerősítő szerepét emelte ki: szerinte a muravidéki magyarok száz év után először érezhették azt, hogy magyarságukból nemcsak hátrány származik, hanem “magyarnak lenni jó”.


Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a szórványvidéken működő iskolák megmentését célzó iskolabusz-projektről és a magyar kormány segítségével megvalósuló vállalkozásfejlesztési programról beszélt. Elmondta, hogy Szlovákiában egymást érik a választási kampányok: miután az MKP idén a megyei választásokon a harmadik legjobb eredményt érte el, most a novemberi önkormányzati, illetve a jövő évi európai parlamenti választásokra készül, amelyen szeretne egy második képviselői mandátumot is megszerezni. Bejelentette: a magyarok mozgósítósa érdekében az MKP saját jelöltet állít a szlovák elnökválasztáson is, akit az MKP – megalakulásának 20. évfordulóján – ősszel nevesít.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt évben magyarországi állami támogatással sikerült javítani a magyar kulturális intézményrendszer működési feltételeit, a horvátországi magyar gazdák pedig egymilliárd forintos anyaországi támogatásban részesültek. Fontos közösségi sikernek nevezte, hogy az alig húszezresre tehető magyar közösség kezdeményezésére 14 ezer (nemcsak magyar) aláírást sikerült összegyűjteni a Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezés támogatására, így Horvátország is azon uniós tagállamok közé került, amely teljesítette a megszabott küszöböt.

Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke azt a szemléletváltást méltatta, amely a nemzeti összetartozás ünnepévé emelte a június 4-i gyásznapot és a korábbi sérelempolitika helyett arra összpontosít, hogy a szomszédos államokat meggyőzze az érdekek közösségéről és szövetségesévé tegye azokat. Rámutatott: a diaszpóra mindig felvállalta a magyar érdekek közvetítését és érvényesítését a nyugati országokban, erre a szolidaritásra pedig továbbra is számíthatnak a Kárpát-medencében élő nemzettársak.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) Tánczos Barna szenátor képviselte a tanácskozáson, aki olyan hadszíntérként jellemezte az erdélyi magyar közéletet, ahol “mesterlövészek” vadásznak kipécézett áldozataikra, és ezzel az egész közösségnek sokat ártanak. Az RMDSZ politikusa ezzel az utóbbi időkben született megdöbbentő – az egész közösséget terrorizmussal megbélyegző, a magyar ingatlanvagyon visszaszolgáltatását megtagadó, vagy azt visszaállamosító, a közösségi vezetőket meghurcoló – bírósági ítéletekre utalt, amelyeket elfogadhatatlannak nevezett. Ilyen körülmények között Magyarország támogatását és diplomáciai segítségét nagyon fontos támaszként értékelte.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az utóbbi év legfontosabb közös nemzetpolitikai sikerének nevezte a Minority SafePack beterjesztéséhez szükséges aláírások összegyűjtését, illetve azt, hogy Magyarországon immár harmadik alkalommal nemzetileg elkötelezett kormány alakult a választások után.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a további együttműködés felé utat nyitó sikerként értékelte, hogy a választási regisztráció és a levélszavazatok célba juttatása idején mindhárom erdélyi magyar párt ugyanazért dolgozott, a kiemelkedő határon túli választási részvétel pedig visszaigazolta a magyar kormány politikáját, amely ezáltal Kárpát-medencei léptékű legitimitást nyert. Szerinte az összefogás másik fontos üzenete volt az erdélyi magyar pártok január 8-i közös autonómianyilatkozata, amely miatt “akasztással” fenyegette meg az autonómiát követelő magyarokat Mihai Tudose akkori román kormányfő.

A hagyományos tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal alkalmával Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a külhoni magyarságnak, hogy áprilisban több mint 96 százalékban támogatta a Fidesz-KDNP kormányt és “így lett meg a harmadik kétharmad”. Semjén Zsolt ezt a választási eredményt úgy értékelte: visszaigazolása, elismerése a kormány 2010-ben megkezdett nemzetpolitikájának, amelyet a következő ciklusban is folytatni fog.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek