EUR: 323,94 Ft
CHF: 287,64 Ft
2018. szeptember 23., vasárnap
Tekla, Líviusz

Egyéb Hódmezővásárhely

Ilyen volt a kenyér ünnepe Sóshalmon

A Sóshalmi Olvasókör szervezésében hétvégén megelevenedtek az aratási hagyományok. Négy, népviseletbe öltözött aratópár végezte el a kemény fizikai munkát, de emellett néptáncbemutató, kenyérszentelés, kézműves-foglalkozás is színesítette a rendezvényt.

Molnár Ernő, a Sóshalmi Olvasókör elnöke

– Azt látom, hogy a kenyérnek mint alapvető élelmiszernek a becsülete nagyon megtépázódott az elmúlt évtizedekben. Ugyanis a mai gyerek, a mai fiatal, sőt a mai ember csak a boltok polcain találkozik a kenyérrel. Régen ez nem így volt, mert régen a kenyérhez valónak az előteremtése az aratással kezdődött, ami elég nehéz munka volt: a nyári melegben naphosszat kaszálni, kötni, kévébe rakni. Utána jött a cséplés, és amikor az aratás után őrletésre került a liszt, a háziasszonyok feladata volt abból kovászt csinálni, dagasztani, szaggatni, kemencébe rakni, kisütni. Ez heti rendszerességgel történt, a szombat volt hagyományosan a kenyérsütő nap. Egy akkori gyerek, fiatal végig tudta követni ezt a folyamatot. Sajnos a maiak nem, ezért ezzel a hagyományőrzéssel próbáljuk meg felidézni a kenyér útját az asztalig – fogalmazott Molnár Ernő, a Sóshalmi Olvasókör elnöke.


Lovas fogatokkal érkeztek az aratók és kísérőik a helyszínre.

Az aratás egy kis közjátékkal indult, hiszen a föld tulajdonosának és az aratókat vezető úgynevezett bandagazdának a munka előtt meg kellett állapodnia, hogy mennyiért végzik el az aratást. Természetesen a vicces alkudozást békés úton zárták rövidre, mindenki elégedett volt, amit egy korty pálinkával pecsételtek meg.

A férfiak kaszáltak, a nők pedig kévékbe kötötték a búzát.

Az olvasókör szomszédságában lakik Siági Sándor, az ő földjén hagytak ki a hagyományos, kézi aratást végzők számára egy kisebb részt, amelyet aztán négy aratópár lekaszálhatott. Az asszonyok feladata volt, hogy kévébe fogják a lekaszált búzát, majd „körösztbe rakták”, és a „tetejébe rakták a papot”, ami összefogja a kévéket. A mostani aratásterméket raktárba elviszik, végül pedig az augusztusi székkutasi szántóversenyen csépelik el.


Az új kenyeret Németh László esperes szentelte meg, Molnár Ernő pedig felszelte, hogy mindenki fogyaszhasson belőle még az ebéd előtt.

Kapcsolódó Cikkek