EUR: 323,04 Ft
CHF: 286,90 Ft
2018. szeptember 18., kedd
Diána

Egyéb XXII.kerület

Kamarás Kata cserepekben mesél

Kamarás Kata keramikus hármas jubileumi kiállítással ünnepelte a 70. születésnapját, azt, hogy 40 éve kapta a Népművészet Ifjú Mestere elismerést és negyed évszázada a népművészet mestere. A művésznő Budán született, ma is itt él és alkot. A Déli pályaudvarnál lakott, majd Dél-Budán, Rózsavölgyben lelt otthonra, most az itteni közösségi házban látható Cserépmesék című kiállítása, amelynek megnyitóján a szakma és a barátok köszöntötték.

– A Városmajor utcában születtem a Szívklinikán, majd a Délivel szemben laktunk. Pedagóguscsaládból származom, szüleim is azok voltak, nagyapa, Kamarás Vilmos 35 évig az Attila utcai iskolában tanított, róla Jankovics Marcell is megemlékezik egyik könyvében – mesélte Kamarás Kata.


– Hároméves korom óta nem tartok születésnapot, mert akkor, egy nappal az én születésnapom után halt meg az édesapám, aki hallatlan tehetséges ember volt, bravúros fafaragásai mindenkit ámulatba ejtettek, és bár csak 31 évet élt, mégis csodálatos életművet hagyott itt nekünk. A kézügyességem és a kreativitást tőle örököltem. Mindig is hozzá akartam hasonlítani – folytatta a keramikusművész, aki már háromévesen szivacsból figurákat formázott ollóval.

– Nevelőapám áldott jó ember volt, saját gyermekeként szeretett, állatorvosként Mátraderecskére helyezték, ezért kisiskolás koromtól módom volt belenőni a népi kultúrába. Ötödikesen részt vettem a Parádi Palóc Napokon, magamba szívtam a hagyományokat, szokásokat, viseleteket, mindent lerajzoltam, így később volt mihez nyúlni. Hatodikban aztán visszakerültem apai nagyanyámhoz Budára, itt a Kosciuszko Tádé Iskolába jártam, majd a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségiztem.


Kamarás Katát a tanítóképzőbe helyhiány miatt nem vették fel, az iparművészetin pedig több éven keresztül az utolsó rostán ejtették ki, mert nem volt jó a társadalmi besorolása.

– Elkezdtem hát magamtól a fazekassággal foglalkozni, és dolgozni, mert meg kellett élni. A mesterektől ellestem, amit csak tudtam, magától senki nem segített később sem, mindent önerőből értem el. Kós Károly könyveiből és múzeumi anyagokból rekonstruáltam a 150 évvel ezelőtti technikát – mesélte a szakmát autodidakta módon elsajátító népművészet mestere.

– Először textiles kerámiával próbálkoztam, az első korongomat Budán vettem egy fogorvosnőtől, egy hatszor tizenkét centis kemencével kezdtem. Lett egy kiváló faragó barát, Grebenár Andor, tőle sokat tanultam. Apám vésőivel és az ő eszközeivel fadúcokat faragtam, ebbe préseltem bele a csempét. Addig kísérleteztem, amíg fadúcos kályhacsempéket tudtam készíteni.

A Cserépmesék kiállításról Kamarás Kata azt mondta, a mesék mindig is nagyon fontosak voltak neki.

– A mesék és mítoszok át- meg átszövik az ember életét. Andrásfalvy Bertalantól azt tanultam, hogy a hagyományt nem felidézni kell, hanem megtartani és élni vele. Szívesen tartanék mesedélutánokat. Én legalább annyit tanulok egy tanítványtól, mint ő tőlem. Egy pedagógus nemcsak okít, hanem okul is a tanításból.

Kapcsolódó Cikkek

  • Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    A Budapest Honvéd vendégeként 1-0-ra győzött a Ferencváros az NB I-es labdarúgó-bajnokságban, így a tabellán négy pontra nőtt a különbség a listavezető és a második helyezett Honvéd között.

  • Újabb többmilliárdos beruházás

    Újabb többmilliárdos beruházás

    Lassan megszokottá válnak Debrecenben a nagyberuházások. Ezek közé tartozik az Egyetem téri campus területén csaknem hárommilliárd forintból, 2019 végére felépülő modern, többfunkciós tanulóközpont is.

  • A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    Birtokba vehették a diákok a Vass Lajos Általános Iskolában nemrég elkészült új kézilabdapályát, amely a kormány hárommilliárd forintos „Rekortánpálya-fejlesztési programja” részeként, a Magyar Kézilabda Szövetség beruházásában valósult meg idén nyáron.