EUR: 332,42 Ft
CHF: 304,52 Ft
2019. szeptember 16., hétfő
Edit

Egyéb I.kerület

Különféle operettek szereplői találkoznak a szabadtéri színpadon

A budai várbeli Oroszlános udvarban augusztus 3–5. között immár hatodik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncerteket. 

– Augusztus 3-án és 4-én a Budapesti Operettszínház művészei Bor, dal, asszony címmel gálaestet tartanak, amelynek rendezője és koreográfusa Lőcsei Jenő érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus. Az operett műfaja hungarikumként jegyzett, de kulturális örökségünkhöz tartozik a csárdás is: augusztus 5-én este a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lép fel Csárdás! – A Kelet tangója című látványos előadásával, amely Budapesten ekkor látható először, s amelynek koreográfusa és rendezője a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán – számolt be Vadász Dániel és Nacsa Olivér, akik kezdettől a rendezvény producerei.


– Egészen különös mesék kerekednek abból, hogy az operettslágereket kivettük eredeti helyükről, az adott művekből, átvittük őket más környezetbe, ezzel más hangulatot, értelmezést kaptak, és mindez a figurákat is átformálta. És miért is ne találkozhatnának különféle operettek szereplői a színpadon?

Szendy Szilvi, aki egyik fellépője a gálának, úgy fogalmaz: ameddig felteszik azt a kérdést, hogy mitől tud még mindig divatban maradni az operett, addig nincs baj, mert ez azt jelzi, hogy az operett biztosan él és vonzza a tömeget – fejtette ki az operettgála kapcsán Lőcsei Jenő koreográfus.


A Budavári Palotakoncertek műsorában helyet kapnak a legkiválóbb operettszerzők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Suppé, Sullivan, Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei és méltatlanul elfeledett remekeik is.

– Egy gálaműsorban, amely különböző darabokból meríti a dalokat, mindezzel meglehetősen szabadon lehet bánni. A zene persze itt is köti az embert, de a szövegek szabadon újraértelmezhetők. Egy alkotót pedig nagyon inspirál az efféle szabadság – fejtette ki Lőcsei Jenő, aki arra törekedett, hogy ne szokványos koncertet hozzanak létre, ahol két szám között bejön egy kedves konferanszié, s elmondja, a következő daloknak ki a szerzője, kik fogják azokat előadni.

– Mi a színpadon most szabadon mesélhetünk. Van egy vezérfonal, hogy az egyik szám a másikba könnyedén átíveljen. Ez a gondolati szál összeköti a jelenetek különféle helyszíneit, például strandot, kaszárnyát, kávéházat, palotát vagy magát az Oroszlános udvart. Egészen különös mesék kerekednek abból, hogy az operettslágereket kivettük az eredeti helyükről, az adott művekből, átvittük őket más környezetbe, ezzel más hangulatot, értelmezést kaptak, és mindez átformálta a figurákat. És miért is ne találkozhatnának különféle operettek szereplői a színpadon?

 

Kapcsolódó Cikkek

  • Meghalt Marton László

    Meghalt Marton László

    Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező –…

  • Még virágosabb lett a Szent István út

    Még virágosabb lett a Szent István út

    Újabb automata öntözőrendszerrel felszerelt virágládák helyeztek ki a nagy forgalmat elbíró Szent István útra, így ismét sokkal barátságosabb és zöldebb lett a győri belváros.

  • Megtelik a szegedi égbolt

    Megtelik a szegedi égbolt

    Magyar produkciók és különleges külföldi gépek, valamint egyszerre három hőlégballonverseny várja az érdeklődőket a legnagyobb hazai repülős rendezvényen, a pénteken kezdődő IV.

  • Esőben is jót főztek

    Esőben is jót főztek

    A dél-budai görög katolikusok csapata is főzött az első DunaFok szabadidőparkban tartott lecsófesztiválon.