EUR: 323,51 Ft
CHF: 286,47 Ft
2018. szeptember 24., hétfő
Gellért, Mercédesz

Egyéb I.kerület

Különféle operettek szereplői találkoznak a szabadtéri színpadon

A budai várbeli Oroszlános udvarban augusztus 3–5. között immár hatodik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncerteket. 

– Augusztus 3-án és 4-én a Budapesti Operettszínház művészei Bor, dal, asszony címmel gálaestet tartanak, amelynek rendezője és koreográfusa Lőcsei Jenő érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus. Az operett műfaja hungarikumként jegyzett, de kulturális örökségünkhöz tartozik a csárdás is: augusztus 5-én este a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lép fel Csárdás! – A Kelet tangója című látványos előadásával, amely Budapesten ekkor látható először, s amelynek koreográfusa és rendezője a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán – számolt be Vadász Dániel és Nacsa Olivér, akik kezdettől a rendezvény producerei.


– Egészen különös mesék kerekednek abból, hogy az operettslágereket kivettük eredeti helyükről, az adott művekből, átvittük őket más környezetbe, ezzel más hangulatot, értelmezést kaptak, és mindez a figurákat is átformálta. És miért is ne találkozhatnának különféle operettek szereplői a színpadon?

Szendy Szilvi, aki egyik fellépője a gálának, úgy fogalmaz: ameddig felteszik azt a kérdést, hogy mitől tud még mindig divatban maradni az operett, addig nincs baj, mert ez azt jelzi, hogy az operett biztosan él és vonzza a tömeget – fejtette ki az operettgála kapcsán Lőcsei Jenő koreográfus.


A Budavári Palotakoncertek műsorában helyet kapnak a legkiválóbb operettszerzők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Suppé, Sullivan, Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei és méltatlanul elfeledett remekeik is.

– Egy gálaműsorban, amely különböző darabokból meríti a dalokat, mindezzel meglehetősen szabadon lehet bánni. A zene persze itt is köti az embert, de a szövegek szabadon újraértelmezhetők. Egy alkotót pedig nagyon inspirál az efféle szabadság – fejtette ki Lőcsei Jenő, aki arra törekedett, hogy ne szokványos koncertet hozzanak létre, ahol két szám között bejön egy kedves konferanszié, s elmondja, a következő daloknak ki a szerzője, kik fogják azokat előadni.

– Mi a színpadon most szabadon mesélhetünk. Van egy vezérfonal, hogy az egyik szám a másikba könnyedén átíveljen. Ez a gondolati szál összeköti a jelenetek különféle helyszíneit, például strandot, kaszárnyát, kávéházat, palotát vagy magát az Oroszlános udvart. Egészen különös mesék kerekednek abból, hogy az operettslágereket kivettük az eredeti helyükről, az adott művekből, átvittük őket más környezetbe, ezzel más hangulatot, értelmezést kaptak, és mindez átformálta a figurákat. És miért is ne találkozhatnának különféle operettek szereplői a színpadon?

 

Kapcsolódó Cikkek