2018. szeptember 20., csütörtök
Friderika

Életmód

Negyven éve jött világra az első lombikbébi

Negyven éve, 1978. július 25-én született meg az angliai Oldhamben az első lombikbébi, Louise Joy Brown, akinek világra jövetele forradalmasította a meddőség kezelését és az orvostudományt. Ma már évente félmilliónál több újszülött jön a világra mesterséges megtermékenyítés útján.

Patrick Steptoe, a Manchester közelében fekvő Oldham kórházának szülész-nőgyógyásza és Robert Edwards, a Cambridge-i Egyetem fiziológusa 1966 óta keresték a megoldást a minden hatodik házaspárt érintő meddőség kezelésére. Kutatásaikat kezdetben a hivatalos és szakmai körök is ellenállással fogadták, etikai és szakmai okokból egyaránt támadták. Hosszú évek küzdelmével sikerült elérniük, hogy a kis oldhami kórház, ahol Steptoe az 1950-es évek óta dolgozott, helyet és lehetőséget biztosítson számukra, létrehozva egy kis kutatási központot.


Elsősorban a méhkürt elzáródását vizsgálták, mert a meddő nők egyötödénél ez tehető felelőssé a terméketlenségért. A kutatók kidolgozták a peteérés előidézésének módját, az érett petesejtek kivételét a petefészekből és a lombikba tett petesejtek női testen kívüli megtermékenyítését, de a jól begyakorolt folyamat végén az anyaméhbe visszahelyezett petesejtek csak néhány hétig maradtak életben.

Robert Edwards és Patrick Steptoe

Több mint egy évtizede próbálkoztak már sikertelenül, amikor 1977-ben egy bristoli házaspár kereste fel őket. A saját gyermekre vágyó Lesley és John Brown a feleség méhkürtelzáródás okozta meddősége miatt egyik orvostól a másikig járt, és utolsó reménységként döntött úgy, hogy alávetik magukat az új, kísérleti módszernek. A beavatkozás 1977. november 10-én történt meg az oldhami kórházban: A Steptoe által az asszony szervezetéből kivett petesejtre Edwards egy Petri-csészében a férfi hímivarsejtjeit cseppentette, a megtermékenyült petesejt ezután a sejtosztódás bekövetkeztéig egy speciális oldatban nevelkedett. Az orvosok ezúttal változtattak addigi gyakorlatukon: míg korábbi kísérleteik során a méhbe való visszahelyezéssel körülbelül négy-öt napig, a petesejt 64 sejtre osztódásáig vártak, addig a megtermékenyült petesejtet most két és fél nap után visszahelyezték a méhbe.


A visszahelyezett petesejt sikeresen beágyazódott a méh üregében. Az ezt követő hetek és hónapok problémamentesen, de súlyos aggodalmakkal teltek, az orvosok ugyanis nem tudhatták, hogy nem csúszott-e hiba a beavatkozásba, ami miatt a baba károsodást szenvedhet. 1978. július 25-én, kilenc nappal a szülés várható időpontja előtt Lesley Brownnál vérmérgezés tünetei mutatkoztak, ezért Steptoe a császármetszéses szülés megindítása mellett döntött.

Lesley és John Brown, valamint az első lombikbaba, Louise Joy Brown

Aznap éjjel, 11 óra 47 perckor megtörtént a csoda, világra jött az “évszázad gyermeke”, egy 2608 grammos egészséges kislány, Louise Joy (Öröm) Brown. Nem csupán a fogantatása, de életének első időszaka is különleges volt: öt hónapos koráig több mint ötvenezer kilométert utazott, járt Kanadában, az Egyesült Államokban és Japánban, tudományos összejöveteleken és televíziós fellépéseken “vett részt”, az újságok címlapjára került. A Brown család négy évvel később egy újabb kislánnyal, Natalie-val gyarapodott, aki megszületésekor már a negyvenedik lombikbébi volt. Natalie maga is bekerült az orvostudomány történetébe, mert 1999 májusában, tizenhét évesen – a lombikbébik közül elsőként – természetes úton fogant babának adott életet. Louise Brown huszonhat évesen ment férjhez, és 2006-ban megszületett első – természetes úton fogant – fia, majd 2013-ban második gyermeke is.

Louise ma már maga is két kisgyermek édesanyja, akik természetes úton fogantak
Fotó: today.com

Louise Brown megszületésével megtört a jég, a korábban vitatott módszer iránt óriási érdeklődés mutatkozott, a gyermeket akaró terméketlen párok valós esélyt kaptak a családalapításra. A lombikbébi-eljárást (IVF, in vitro fertilizáció – szó szerint üvegben történt megtermékenyítés) kidolgozó Edwards és Steptoe 1980-ban megalapította a Bourn Hall Klinikát, a mesterséges megtermékenyítés első központját. Steptoe 1988-ban meghalt, Edwards a módszer kidolgozásáért nyolcvanöt éves korában, 2010-ben orvosi Nobel-díjat kapott, 2011-ben lovaggá ütötték. A kitüntetések idején már időskori demenciában szenvedett, nem élhette át az elismeréssel járó örömöt, 2013-ban ő is meghalt.

A mesterséges megtermékenyítés mára rutinbeavatkozássá vált, módszereit továbbfejlesztették, az évente világszerte elvégzett több mint kétmillió kezelésből félmilliónál több újszülött jön a világra. Az eljárás Magyarországon is rutinbeavatkozásnak számít. Az első hazai lombikbaba 1988-ban született meg, azóta évente mintegy 2000 gyermeknek adnak a módszer segítségével életet. A kormány tavaly döntött a lombikbébi-kezelés társadalombiztosítási finanszírozásának kiterjesztéséről.

A természetes fogamzássegítést is támogatja a kormány

A kormány tavaly ősszel már jelentős lépést tett ezen arány javítása felé azzal, hogy kibővítette a tb-támogatással igénybe vehető lombikbébi-eljárásokat: ha egy párnál az első öt lombik-eljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy alkalommal támogatja a beavatkozást az állam.

Emellett – szemben a magánintézményekben igénybe vehető 55 százalékos támogatással – az államilag támogatott lombik-eljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatását a korábbi 70 százalékról 90 százalékra növelték. Egy nemrég megjelent határozatával pedig tovább növeli a kormány a gyermekre vágyó párok esélyét azzal, hogy a mesterséges megtermékenyítést végző állami és egyházi intézmények fejlesztéséhez összességében mintegy nyolcmilliárd forint forrást biztosít.

A kormányhatározat egy új eljárás, a természetes fogamzássegítés elterjesztését is felkarolja, erre összesen 200 millió forintot szánnak az idén. A Pécsi Egyetem Nőgyógyászati Klinikáján már elérhető a komplex teherbe esést segítő program, amelyet például olyan párok számára kínálnak, akik szeretnék természetes módszerekkel növelni a fogamzóképességüket, mert etikai, vallási vagy anyagi okból nem szeretnének vagy nem tudnak részt venni mesterséges megtermékenyítési programban.

A lombikprogram a mai napig – társadalmi és orvosi szempontból egyaránt – heves vitákat vált ki. A kedvező statisztikai adatok ellenére számos buktatója van, komoly etikai, bioetikai, biológiai és technológiai kérdéseket vet fel és igen körültekintő jogi szabályozást igényel.

Kapcsolódó Cikkek

  • Színes őszi receptek

    Színes őszi receptek

    Ősszel új alapanyagok kerülnek az asztalra. A piros gyümölcsös szezonnak vége, itt az ideje, hogy átadják a helyüket a sárga sütőtöknek és a lila szilvának.

  • Ki tart majd el kit?

    Ki tart majd el kit?

    Ma a fiatalok átlagosan 27,4 évesen hagyják el a szülői fészket. Nem akarnak kiröppenni, holott többnyire dolgoznak, önálló keresettel rendelkeznek. Ennek ellenére a fizetésüket zsebpénzként kezelik, vagyis felnőttkoruk elején is lényegében a szüleik tartják el őket.