EUR: 324,12 Ft
CHF: 285,60 Ft
2018. szeptember 25., kedd
Eufrozina, Kende

Egyéb Sopron

Taschner Róbert: Csak Te vagy és az út és amit a Jó Isten ad

Mi visz rá valakit arra, hogy több ezer kilométert tekerjen? Miért lesz valaki kerékpáros zarándok? Erről is beszélgettünk a soproni Taschner Róberttel, aki másodmagával másodszor jutott el kerékpáron a csíksomlyói búcsúba.

Taschner Róbert és Bartokos Gábor együtt zarándokoltak hosszú kilométereken át
Fotó: TR

– Hogyan kell rákészülni egy kerékpáros zarándoklatra?
– Társammal, Bartokos Gáborral a Focus Team Hungary tagjai vagyunk, sőt Gábor edző is ott. A felkészülést két oldalról is meg lehet közelíteni, de nem csupán a fizikális edzés fontos. Inkább lélekben és fejben kell ráhangolódni, hogy az ember tizenvalahány napig nyeregben, a részletek tervezése nélkül tart a célja felé.
– Mikor vállalkoztatok az első kerékpáros zarándoklatra?
– Először 2015-ben. Akkor is Mariazellből indultunk az úgynevezett Mária-út vonalát gyakran keresztezve, átszelve Magyarország, majd Erdély dimbes-dombosabb részeit, és úgy érkeztünk meg a búcsúba, 11 nap alatt 1418 kilométert megtéve. Előre nem terveztünk semmit. Ebben rejlett a szépsége.


Az út végtelennek tűnik, de sok mindenre választ ad
Fotó: TR

– Az idei más volt?
– Abban különbözött az előzőtől, hogy Mariazellből Lengyelország felé, tehát jókora kunkorral, Czestochowa zarándokhely érintésével vezetett az utunk Csíksomlyóig.
– Akadt olyan pillanat, amikor úgy érezted, hogy feladnád?
– Igen. Az első napok mindig nehezek. Idén az első négy nap nagyon erős szembeszéllel telt. Mikor érzed, hogy a saját erőd nem elég, önön erődből nem haladsz, sok minden megfordul a fejedben. A feladás is. De mások is mondják, hogy egy zarándokút első pár napja mindig kemény és embert próbáló. Több beszámolót is olvastam arról, hogy az az emberi büszkeség, ami induláskor benned van, előbb le kell hogy törjön. Ez történik az első napokban. A zarándoklat ereje és a Jó Isten gondviselő keze csak azután mutatkozik meg, miután elfogadod, hogy semmi nem rajtad múlik.

Ritka pillanatok egyike, hogy közös fotó készülhetett
Fotó: TR

– Mi visz rá valakit arra, hogy elinduljon?
– Minden ember életében akadnak olyan időszakok, amikor zsákutcába jut és nem érti, miért történnek körülötte dolgok. Ilyen volt az én esetemben, amikor néhány éve egy barátom nagyon beteg lett két pici gyerekkel a családban. Ezt valahogy nem tudtam magamban helyre tenni. Ekkor kerestem meg Gábort, hogy készítsen fel, aki aztán később mondta, hogy ő is velem tartana.
– Mi játszódik le benned egy ilyen hosszú úton?
– Különleges érzések kavarognak benned egy zarándoklat során. Ülsz a nyeregben és egész nap alig szólsz a másikhoz. Az otthoni és munkahelyi dolgok kizárva. Csak Te vagy és az út és amit a Jó Isten ad.
– Mik a tervek?
– Ha tehetném, már holnap újra elindulnék… De most pár évig biztos nem. Csíksomlyó továbbra is hív. A Mária-út négy végpontja közül Medjugorje sarokpont még nincs meg. Ettől függetlenül azt tervezem, ahogy a gyerekeim nőnek, családommal közösen is részt vennék egy, akár gyalogos zarándoklaton is.


Taschner Gábor és Bartokos Gábor kétszer is elkerékpároztak a csíksomlyói búcsúba, így összesen több ezer kilométert tettek meg.

Sokan mosoly és szeretet kísérte útjukat
Fotó: TR

Kapcsolódó Cikkek