2018. augusztus 19., vasárnap
Huba

Külföld

Trump és Putyin barátkoztak

Hatalmas várakozás előzte meg Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői csúcstalálkozóját. A két vezető Helsinkiben először beszélt négyszemközt, nyilatkozataik pedig arra utalnak, hogy közeledés kezdődhet a két atomhatalom közt.

Az utóbbi években feszült viszony jellemezte a két országot, emellett pedig a csúcs előtti napokban az amerikai vádesküdtszék azzal vádolt meg tizenkét orosz hírszerzőt, hogy beavatkoztak az amerikai elnökválasztási kampányba. A hackertámadás kapcsán aztán hamar közös nevezőre jutott a két vezető.


– Mr. Putyin azt mondta, hogy Oroszország nem avatkozott be a választásba. Magam sem látom, miért tett volna ilyet, és bár látnom kellene a szervereket, pillanatnyilag mindkét félnek bizalmat szavazok – nyilatkozta Trump, mire Putyin afelől biztosította, hogy készséggel fogadják az amerikai ügynököket Moszkvában, ahol az orosz hírszerzés minden kérdésükre válaszolni fog.

(MTI/AP/Markus Schreiber)

Bár Putyin maga is elismerte, hogy a 2o14-es krími válság nem segített a két ország viszonyán, azonban a kérdést mindkét fél lezártnak tekinti.


– Trump elnök úgy véli, illegális lépés volt a Krím reintegrálása Oroszországba. Mi más nézőpontból látjuk ezt: a népszavazás a nemzetközi jognak megfelelően zajlott, tehát a kérdést lezártnak tekintjük – fejtette ki Putyin.

Trump szerint előre kell nézni, és arra koncentrálni, hogy megtalálják azokat a pontokat, melyeken együtt tudnak dolgozni. Ezek közül is kiemelte a szíriai válságot, ahol máris sikeres a katonai együttműködés, egyúttal segítséget ajánlott föl a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak. – Úgy látom, hogy a közös jövő érdekében nem fókuszálhatunk a múltra, hanem mint a világ két nagy atomhatalma, együtt is kell működnünk – mondta Trump.

Utóbbi álláspont hazánkra nézve is kedvező Kiszelly Zoltán politológus szerint – Ha a két atomhatalom viszonya stabilizálódik, az jó, mert egy háború lehetséges gócpontja távolodik hazánktól. Ebben változott a Trump-doktrína a Clintonéhoz képest, aki Oroszországot első számú ellenségként próbálta beállítani – magyarázta Kiszelly, aki szerint a két vezető hatalom ezentúl sem puszipajtások, azonban a tisztelet és többek közt a gázpiaci versenyhelyzet jóval egészségesebb és stabilabb politikai helyzetet eredményez.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek