EUR: 323,76 Ft
CHF: 284,54 Ft
2018. augusztus 21., kedd
Sámuel, Hajna

Külföld

Trump és Putyin is az amerikai vizsgálatokat okolta az országaik közötti rossz viszonyért

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt az Egyesült Államokban, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatban indított vizsgálatokat tette felelőssé az országaik közötti rossz viszonyért a konzervatív Fox televíziónak külön-külön adott interjúkban keddre virradóra. Putyin a a többi között kijelentette: Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen.

A Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálata éket vert az Egyesült Államok és Oroszország közé – állította Trump a Fox televíziónak még Helsinkiben, az orosz elnökkel tartott csúcstalálkozója után adott, és hétfőn este sugárzott interjújában.


Trump azt hangoztatta, hogy “talán most sikerült kiütni ezt az éket”, és elmondta, hogy a megbeszélések kezdetekor Putyin kifejezetten sajnálkozott az amerikai vizsgálatok miatt. Azt mondta, “igazán szégyenletes, mert oly sok jó dolgot tehettünk volna” – idézte Putyint Trump. Majd arról beszélt, hogy ezt a viszályt szerinte “hamis hírekkel, boszorkányüldözéssel, elcsalt megállapodásokkal” alakították ki.

Az elnök kifejtette: “elbűvölte” őt, amikor a helsinki sajtókonferencián Putyin felajánlotta, orosz ügyészek meghallgatják az amerikai elnökválasztási folyamatba beavatkozással vádolt orosz állampolgárokat, és a meghallgatáson jelen lehetnek a Mueller vezette vizsgálóbizottság tagjai is. De Muellerék szerinte “valószínűleg” úgysem mennének el. “Az a tizenhárom dühös demokrata párti? Gondolja, hogy el akarnának menni? Én nem hiszem” – tette hozzá.


Trump emlékeztetett rá: Putyin a sajtóértekezleten határozottan cáfolta, hogy bármiféle összejátszás lett volna oroszok és a kampánycsapata tagjai között 2016-ban. “Szégyenletes, hogy különböző dolgokról tárgyaltunk, és egy boszorkányüldözésről kaptunk kérdéseket” – utalt a sajtótájékoztatóra Trump. Hozzátette: “nem hiszem, hogy a mi országunkon kívül ezt beveszik, de a riporterek szeretik ezt kérdezgetni. Putyin nagyon-nagyon erős volt”.

Az interjúban Trump “nagyon jó találkozónak” minősítette a tárgyalásokat orosz kollégájával, s fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a négyszemközti találkozó után – amelyen csakis a két elnök és a tolmácsok voltak jelen – “sok, igazán jó következtetésre jutottunk”. A két ország közötti legjelentősebb kérdésnek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását nevezte, s elmondta azt is, hogy Putyin felajánlotta segítségét az észak-koreai helyzet rendezéséhez.

Putyin a Fox televíziónak nyilatkozva kijelentette: Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Trumppal, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök. Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

Putyin óvott a NATO Georgia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítésétől és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést. “A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Amikor a Krím félsziget bekebelezéséről faggatták, Putyin pontosított: Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox egyik elemzője meg is jegyezte: Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Trumpról.

Az amerikai külpolitika történelmi irányváltását jelzi a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó – hangsúlyozta több konzervatív újságban megjelent kommentárjában Pat Buchanan amerikai konzervatív közíró.

“Trump visszautasította a második világháború vége óta az amerikai külpolitikát uraló alapvető elveket” – állapította meg Buchanan. A szerző szerint az amerikai elnök ebben a kérdésben elutasította a neokonzervatívok és a velük szövetséges intervencionista (beavatkozáspárti) liberálisok agendáját és a szerinte háborút pártoló washingtoni agytrösztökét is.

Pat Buchanan Donald Trump brüsszeli, nagy-britanniai és helsinki tárgyalásaiban “egyértelmű, következetes és meglepő üzenetet” látott, és azt szűrte le, hogy “nem lesz második hidegháború”. Vagyis az Egyesült Államok nem hagyja, hogy a Krím bekebelezése és az ukrajnai oroszbarát lázadóknak nyújtott moszkvai segítség megakadályozza az amerikai-orosz közeledést és partneri kapcsolatokat.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek