2018. december 12., szerda
Gabriella

Belföld

Viták és előadások: Ez történt pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen

Nemzetpolitikáról, innovációról, a magyarországi kormányoldal kétharmados többségéről, Közép-Európa jövőképéről is hangzottak el előadások, folytak viták a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteki vitanapján.

A nemzeti összetartozás ereje” című kerekasztal-beszélgetésen Semjén Zsolt az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot. A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva fejtette ki: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.


“Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér” – fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.

A politikus – a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével tartott rendezvényen a hallgatóság soraiból érkezett felvetésre reagálva – bírálta azt a kezdeményezést, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel.


Semjén Zsolt a fórumon tartott előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, arra, hogy múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival.

“Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba, ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben” – mondta Semjén Zsolt.

A határon túli magyar pártok vezetői az identitás-megőrzés és szülőföldön való boldogulás fontos támaszának minősítették a 2010-ben kezdődött nemzetpolitikát és ennek folytatását kérték a kormánytól.

A tábor egyik előadósátrában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tartott előadást a Magyarország előtt álló technológiai kihívásokról. Kijelentette: Magyarország sikerességéhez nagy szükség van arra, hogy legyen saját termékük a magyar vállalatoknak. Hangsúlyozta: a kormánynak a vállalati innovációval foglalkoznia kell, mert annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több támogatást nyújtottak erre, a pénzt a vállalatok felhasználták, de Magyarország nem tudott előre lépni az innováció területén, és az EU-s rangsorban változatlanul a 21. helyet foglalja el.

“Olyan szabályozási környezetet kell létrehozni, amely ösztönzi a vállalatokat, hogy túllépjenek a technológiai gáton. Legyen mindenkinek egy mérnöke!” – fogalmazott a miniszter.

A magyarországi parlamenti pártok vitáján Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta: nem korlátlan hatalmat jelent, hanem óriási felelősség a kormánypártok által az áprilisi választáson szerzett kétharmados többség.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: a kétharmados többség felelősség azokkal szemben, akik megválasztották őket, és lehetőség arra, hogy a világképüknek megfelelő céljaikat megvalósítsák.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke azt mondta: az ellenzék számára kudarc volt az áprilisi választás, de az ő munkájukat mégis igazolták a választók, soha még nem kaptak ennyi voksot.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azt mondta: az, hogy harmadszor kapott a Fidesz-KDNP kétharmadot, kritika is az ellenzék számára.

Egy pódumbeszélgetés magyar, román és szlovák résztvevői egyetértettek abban, hogy Közép-Európa országainak bele kell szólniuk Európa jövőjének az alakításába, építő módon kell ezt tenniük, és el kell érniük, hogy Nyugat-Európában ne tekintsék őket “fenegyerekeknek”.

A beszélgetésen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Közép-Európa a migráció kérdésében tanúsított álláspontja által egységgé kovácsolódott, és alapvető formálójává vált az európai döntéshozatalnak. Úgy vélte, az Európai Unióban ma már nem vállalják annak az ódiumát, hogy a visegrádi négyek (V4) ellenében nagy horderejű döntéseket erőltessenek. Nyomatékosította: Közép-Európa öntudatra ébredése azonban a látszat ellenére sem jelenti, hogy az ide tartozó országok megkérdőjeleznék az európai összetartozást. Magyar Levente szerint Magyarország európai jövőképének a versenyképesség és a biztonság a legfontosabb elemei. Minden egyéb ezekből vezethető le.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Közép-Európának úgy kell erősítenie sajátos identitását, hogy Nyugat-Európában ne lássák ellenségnek. Azt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, hogy sikerüljön változtatni a nyugat-európai médiának a Közép-Európával szembeni rendkívül kritikus álláspontján.

Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója egy pódiumbeszélgetésen azt a nézetét hangoztatta, hogy a közösségi média kialakulásával a hagyományos média feladata még inkább az, hogy objektív képet mutasson és képes legyen arra, hogy ezt a közösségi média szereplőivel is megismertesse.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek