EUR: 321,34 Ft
CHF: 283,17 Ft
2018. november 21., szerda
Olivér

Egyéb IV.kerület

111 éve lett város Újpest

Már 1886-ban felmerült az az elképzelés, hogy Újpest kilépjen a községi keretekből, azonban csak 1907-ben kapta meg a városi rangot az 1840-ben alapított, mindössze 67 éves múltra visszatekintő település. Persze minden 1831-ben kezdődött. És ezt szeptember első hétvégéjén a Szent László téren meg is ünnepelhetjük.

Gróf Károlyi István 1831- től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen a „fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Ez volt a kezdet (Fotó: wikipedia)

Gróf Károlyi István, a Pesttől északra elterülő hatalmas fóti uradalom birtokosa 1831-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen a „fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg a vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. Az első házat Mildenberger Márton építette. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első bírója – nevezte el Új-Pestnek. Lőwy 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.


Újpest 1840-től lett önálló község és a pestiek kirándulóhelye. Fontos megemlíteni Szekrényessy József nevét, aki Széchenyi István belső munkatársaként sokat tett Újpest fejlődéséért. Az 1850-es években Pest és Újpest között közlekedő társaskocsijáratokat indított, az első kórház felállítása ügyében népgyűlést hívott össze, és felkarolta a Széchenyi által dédelgetett újpesti kikötő ügyét.

Viszont nem ő, hanem Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása.
Károlyi a község minden lakosának felekezetre való tekintet nélkül teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi státuszt biztosított. Mivel a Károlyiak a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították, Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott. A pesti belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek is találtak itt helyet, ennek köszönhetően Újpest rohamosan fejlődő nagyközség lett, amelynek a mérete is állandóan növekedett, újabb és újabb területeket csatoltak hozzá Rákospalotától. A XX. század elejétől a város erősen iparosodott, különösen a Váci út mentén, ahol otthonra talált többek között az  Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt., a Wolfner-bőrgyár, a Chinoin, az Egyesült Villamossági Rt., a Bányagépgyártó Vállalat vagy éppen a cérnagyár.


Így nézett ki az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve 1985-ben. Hátul balra az Erzsébet gőzmalom, jobbra a Pannónia gőzmalom látható. (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.)

A századforduló körüli években jelentős támogatottságú helyi párt alakult a fővároshoz való csatlakozás érdekében, ez volt a Nagy-Budapest gondolatának egyik legelső megnyilvánulása. Ekkor azonban Budapest vezetése még nem mutatkozott nyitottnak a kezdeményezésre, néhány évtizeddel később pedig Újpest vezetői zárkóztak el az akkor már a fővárostól származó felvetés elől. 1907. augusztus 13-án Újpest rendezett tanácsú várossá alakult, kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. Újpest város megszületésének napján a száztagú képviselő-testület dr. Ugró Gyulát, a nagyközség főbíróját választotta meg polgármesternek, aki középiskolás korától részt vett Újpest közéletében.

A XIX. század és a XX. század fordulóján igazi ipari központ volt Újpest. A képen az Újpesti rakparton lévő Erzsébet gőzmalom látható valamikor 1880 és 1890 között. (Fotó:Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Kapcsolódó Cikkek