EUR: 323,94 Ft
CHF: 287,64 Ft
2018. szeptember 22., szombat
Móric

Egyéb Szeged

Egy generáció nőtt fel NB I nélkül

Mi a közös Balmazújvárosban, Egerben, Kisvárdában, Paksban, Pápában és Szolnokban? Az említett városok jóval kisebbek Szegednél, mégis mindegyik büszkélkedhetett az elmúlt húsz évben első osztályú labdarúgócsapattal. Szegeden 1999-ben volt utoljára élvonalbeli csapat, de a Szeged LC az idény felénél anyagi gondok miatt megszűnt. Azóta felnőtt egy komplett generáció, de a gödörből még mindig nem bírt kilábalni a szegedi foci, és jelenleg a két legmagasabban jegyzett városi csapat az NB III rajtjára készül.

1999. december 11-én játszották az utolsó első osztályú labdarúgó-mérkőzést Szegeden a Felső Tisza-parti Stadionban, ahol 1500 néző előtt 1-1-es döntetlen született a Szeged LC és a Kispest Honvéd között.


Szegeden szeretnek szurkolni

Mi lesz veletek, kék-feketék?

Egy jó meccsért megtelnek a lelátók

Akkor még csak 15 éves voltam. Emlékszem, meccsnapokon már délelőtt kimentünk a SZEOL-pályára focizni, így hangolódtunk az esti szurkolásra. Ilyenkor már általában kígyóztak a sorok a kasszáknál, árulták a jegyeket az aznapi derbire. Telt ház volt az első mérkőzéseken, komoly szurkolótábor biztatta a csapatot. Akkor azt gondoltuk, hogy végre tartósan visszatértünk a futballtérképre, de sajnos nem így történt – idézte fel emlékeit Huzrik Gábor, a szegedi szurkolótábor egyik tagja.

Az önkormányzat nem törődik a focival

Úgy érezzük, hogy mostohagyermek a városban a labdarúgás, pedig Szeged igazi fellegvár is lehetne, hiszen az elmúlt években, amikor volt NB II-es csapatunk, gyakran telt házas meccseket rendeztek. Sajnos az önkormányzat szemében mindig is harmad-negyedrendű sportág volt a foci, ez meg is látszik a támogatások elosztásánál. Természetesen nem várható el, hogy a városvezetés egymaga fenntartson egy első osztályú klubot, kellenének szponzorok is, viszont sajnos azokban sem bővelkedtünk az elmúlt évtizedekben” – mondta Huzrik Gábor.

Azóta már sok víz lefolyt a Tiszán, felnőtt egy komplett generáció, de a másodosztálynál feljebb nem jutott egyik szegedi csapat sem: a 2002/03-as szezonban a Szeged FC ezüstérmes lett az NB II-ben (akkori harmadosztály), így a következő idényben már az NB I/B-ben (másodosztály) indulhatott, ám két szezon után – a Szeged LC-hez hasonlóan – anyagi okok miatt megszűnt.


Egy másik korszak

A következő másodosztályú szezonra 2011-ig kellett várni, abban az évben ugyanis a KITE-Szeged második lett az NB III Alföld csoportjában, így a 2011/12-es idényben – már Szeged 2011 néven – az NB II Keleti csoportjában indulhatott, ahol a 12. helyen végzett a csapat. A következő szezon végén átszervezték az NB II-t, így hiába végzett a 7. helyen a Gálhidi György nevével fémjelzett Szeged 2011, osztályozóra kényszerült a kék-fekete gárda, ahol az NB III-as Kisvárda ellen összesítéssel alulmaradt a csapat, így búcsúzni kényszerült a másodosztálytól. A kiesést követően a Szeged 2011 a gyulai Grosics Akadémiára költözött, és a hazai meccseit azóta is ott játssza, amíg fel nem épül a 8 ezer férőhelyes stadiont is magába foglaló Szegedi Ifjúsági Centrum.

Nem kellett sokat várni a feljutásra, ugyanis már a következő szezonban Nyilas Elek irányításával a második – feljutást jelentő – helyen zárt a Szeged 2011, így visszatért a másodosztályba a Szeged, ahol ezután négy éven keresztül stabil középcsapatnak számított, ám egyszer sem végzett a feljutó helyek közelében (7/16, 10/16, 11/20, 19/20).

Algyőre költözik az FK Szeged

Havas Péter, az FK 1899 Szeged elnöke a délmagyar.hu-nak elmondta, amíg az uszodaberuházás nem kezdődik el az Etelka soron, addig biztosított a helyük, azonban az építkezés megkezdésével menniük kell. Egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mikor lesz, de az biztos, hogyha költözniük kell, akkor az edzéseket az újszegedi Kisstadionban tarthatják meg, míg a hazai meccseiket az algyői pályán rendezik meg a kék-feketék.

A 2017/18-as szezon végén ismét osztályváltásra kényszerült a szegedi klub, miután az utolsó előtti, 19. helyen végzett az NB II-ben, így az új idényt az NB III-ban kezdi a csapat, azzal a céllal, hogy minél előbb visszajusson a második vonalba.

A SZEOL SC és a meglovagolt Eb-láz

A zömmel saját nevelésű, szegedi játékosokra támaszkodó SZEOL SC az elmúlt években élcsapattá nőtte ki magát az NB III-ban. A 2014/15-ös szezonban még az ötödik, egy évvel később már a második helyen zárt az egykori Tisza Volán, így kivívta a következő évi másodosztályú szereplés jogát.

2016 nyarán a magyar válogatott Eb-szereplésének köszönhetően focilázban égett az egész ország, így, mondhatni, a lehető legjobb pillanatban jutott fel a SZEOL a másodosztályba, ugyanis az első három hazai bajnoki találkozón közel 3500 lelkes szegedi szurkoló biztatta a kék-feketéket a vasutasstadionban.
A kezdeti lendület aztán hamar elfogyott mind a csapat, mind a szurkolók részéről – a SZEOL SC mindössze 16 pontot gyűjtve, utolsóként búcsúzott a másodosztálytól.
Halkó Pál, a SZEOL SC ügyvezetője a szezon felénél a Nemzeti Sportnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szegedi társadalmi, politikai, gazdasági, infrastrukturális viszonyok nem teszik lehetővé a magasabb osztályba jutást, sőt, ahogy a SZEOL esete bizonyítja, még az NB II-es helyállást sem.
A tavalyi NB III-as szezonban a dobogót tűzték ki célul a kék-feketék, ám a rapszodikus tavaszi szereplésük miatt csak az ötödik helyen zártak. Idén szeretnének beleszólni a feljutásért vívott harcba.

A hétvégén elkezdődik a szezon a két legmagasabban jegyzett szegedi labdarúgócsapat számára az NB III Közép csoportjában. A Szeged-Grosics a Makót látja vendégül szombaton 17 órától, míg a SZEOL SC a Szentlőrinccel mérkőzik meg vasárnap a Szegedi Vasutas Stadionban.

Az új stadion új fejezetet nyithat

2018. április 9-én letették a Szegedi Ifjúsági Centrum alapkövét, az új labdarúgó-stadiont is magában foglaló komplexum várhatóan jövő februárra készül el.

„Három-négy évvel ezelőtt nyílt először lehetőség arra, hogy stadion építsünk Szegeden. Először a Felső Tisza-parti Stadionra kaptunk engedélyt, de akkor nem egyezett az elképzelésünk az önkormányzattal, ezért úgy döntöttünk, hogy nem ott, hanem egy önálló, saját területen építjük meg a komplexumot. Azért az egykori Napfény kempingre esett a választásunk, mert egy ekkora létesítmény csak ezen a helyen fér el a városban” – fogalmazott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök az alapkőletételkor.

(forrás: magyarfutball.hu/csapat/81/bajnoki-mult)

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

    Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

    Szerda este hetvenhét éves korában elhunyt Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa, valamint többszörös országos bajnok.

  • Egy elfelejtett hadjárat története

    Egy elfelejtett hadjárat története

    1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka a Varsói szerződés négy tagállama – Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária és Magyarország – megszállta a szintén szövetséges Csehszlovákia területét.

  • Fesztivál fesztivál hátán

    Fesztivál fesztivál hátán

    Javában dübörög a Jameson CineFest nemzetközi filmfesztivál, de a muzsika kedvelői sem unatkoznak ebben az időszakban. Múlt hétvégén zajlott az Utcazenei Fesztivál, ahol élő zenés programokkal várták az érdeklődőket, és ahol többek között a Vahúr csodát lát együttes szórakoztatta a közönséget.

  • Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállót avattak a Horváth-kertben, az Alagút utca–Attila utca sarkánál. A Budavári Önkormányzat által megvalósított megálló falain kerületi írók, költők, művészek Krisztinavárosról írt idézetei olvashatók, amelyeket diákok küldtek be egy ebből a célból kiírt pályázatra.