2019. szeptember 16., hétfő
Edit

Egyéb Békéscsaba

Elment egy értékes művészünk

Fajó János festő, grafikus, szobrász, környezettervező, tanár, aki a művészet számos ágát képviselte, néhány hete örökre itt hagyott minket. Egy rendkívül értékes embert veszített el vele a város. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum 111 grafikai munkát őriz tőle, ezeket mostantól még nagyobb becsben tartva.

Fajó János 1937. február 9-én született Orosházán, nagy múltú békéscsabai családjával egyéves korában költözött vissza a városba. Az Állami Rózsa Ferenc Gimnázium diákjaként 1950-től Mokos József Képzőművészeti Körében készült a felvételire. 1956 és 1961 között látogatta a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakát, ahol Z. Gács György, Szentiványi Lajos és Hincz Gyula keze alatt dolgozott. Első absztrakt képeit 1966-ban festette. Működését 1971 és 1979 között több szakmai díjjal, majd 1985-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 2008-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába fogadta – olvasható a Munkácsy Mihály Múzeum honlapján.


Az 1974 és 1988 között működő Budapesti (Pesti) Műhely alkotóközösség egyik alapító tagja volt. 1976-tól tizenkét éven keresztül vezette a Józsefvárosi Kiállítótermet és egyik alapító tanára volt a Telkibányán, majd Göncön, Encsen végül Szerencsen megrendezett Nyári Szabadiskolának. Szintén 1976-tól részt vett a békéscsabai Kner Nyomda grafikai szimpóziumán, a Mezőgép Vállalat műhelyében pedig fémplasztikákat készített. 1990-től tíz éven keresztül tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán/Egyetemen.

Békéscsaba XX. századi képzőművészei közül többen is a geometrikus tradíciók nyomvonalán haladva bontakoztak ki. Fajó János, ahogyan egy interjúban nevezték, a „Kádár-kori magyar művészeti élet egyik fenegyereke”, Kassák Lajos szellemi vezetésével építette fel gazdag és több műfajú életművét.


Konstruktivista szellemű művészetének célja a látvány megtisztítása, egy terhelő sallangoktól mentes (látvány)világ kialakítása. Művészetében nincs elbeszélés, csak a tudat rejtélye. Nincs narratíva, nincsenek sem személyes, sem egyetemes érzelmek. Helyettük a színek és a formák beszélnek. A természeti formákat geometriai alapformákra redukálja, a kör, a háromszög és a négyzet felhasználásával építi fel tiszta arányrendszert tükröző síkgeometriai kompozícióit. Festményein és grafikáin általában első- és másodrendű színekkel dolgozott, amelyeket fehérrel, feketével egészített ki. Vizuális őszintesége, képi szókimondása ma is hiteles és érthető.

– Fajó János – Janó, 2018. július 8-án végleg itthagyott minket. A tisztaság és világosság fényében fogant műveit hagyta ránk, hogy ezek szolgáljanak útmutatóul – írta a festőművész Facebook-oldalára felesége, Ágnes.

Kapcsolódó Cikkek

  • Meghalt Marton László

    Meghalt Marton László

    Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező –…

  • Még virágosabb lett a Szent István út

    Még virágosabb lett a Szent István út

    Újabb automata öntözőrendszerrel felszerelt virágládák helyeztek ki a nagy forgalmat elbíró Szent István útra, így ismét sokkal barátságosabb és zöldebb lett a győri belváros.

  • Megtelik a szegedi égbolt

    Megtelik a szegedi égbolt

    Magyar produkciók és különleges külföldi gépek, valamint egyszerre három hőlégballonverseny várja az érdeklődőket a legnagyobb hazai repülős rendezvényen, a pénteken kezdődő IV.

  • Esőben is jót főztek

    Esőben is jót főztek

    A dél-budai görög katolikusok csapata is főzött az első DunaFok szabadidőparkban tartott lecsófesztiválon.