EUR: 323,27 Ft
CHF: 286,04 Ft
2018. szeptember 20., csütörtök
Friderika

Tech

Fénysorompó segítené a dunavirágok tájékozódását

Fénysorompóval segítenének az ELTE és az MTA kutatói a dunavirág nevű kérészfajnak rajzás közben a víz felszíne fölött maradni, hogy a védett rovarok ne az aszfaltozott utakra rakják le petéiket.

Megkezdődött a dunavirág (Ephoron virgo) nevű védett kérészfaj rajzása Magyarországon. A hidak vagy folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig rajzó dunavirágegyedek különleges „tánca” ebben az évben meglehetősen korán, már július végén, augusztus elején megindult, és több helyszínről jelentettek látványos kérészrajzást a Dunán, illetve az Ipolyon – olvasható az ELTE honlapján. A dunavirág védett kérészfaj, természetvédelmi értéke tízezer forint.


Az 1960-as évek után a víz szennyezettsége miatt évtizedekre eltűnt a Dunából. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulására utal, ám egy eddig nem vizsgált összetett ökológiai csapdára is fény derült. A nőstény kérészek a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, aminek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert, vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti e folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirágok rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le.

Ezt tévesen víznek érzékelik a visszavert erős és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfaltútra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak. A kutatók szerint, mivel rajzáskor egy adott helyszínen sok millió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár hatalmas. Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami közlekedésbiztonsági szempontból igen balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Alternatív megoldásként az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható, 2019-ben.


Kapcsolódó Cikkek