2018. december 09., vasárnap
Natália

Belföld

“Fridába Kahlóban is csörgedezett egy kis magyar vér”

David Nájera Rivas egy éve lett Mexikó magyarországi nagykövete, azóta a két ország kulturális és kereskedelmi kapcsolatának fejlesztésén dolgozik. Most, a július és november között látható Frida Kahlo-kiállítás kapcsán meg a diplomatát, aki a rezidenciáján fogadta a Lokált.

Frida Kahlo a pop-art egyik nagy ikonja: bögréken, pólókon, graffitiken is meg lehet találni. Milyen Kahlo megítélése Mexikóban?


Sokaknak ő a leghíresebb mexikói nő a világon, mások a legelismertebb női festőként tartják számon. Ezenkívül a női függetlenségnek, a véleményszabadságnak és a női emancipációnak is az egyik példaképe lett Mexikóban, egy olyan férfiközpontú társadalomban, ahol ez elég nagy dolognak számít.

A budapesti Mexikói Nagykövetség miben segítette a Szépművészeti Múzeumot a nemrég nyílt budapesti kiállítás létrejöttében?


A nagykövetség már a tervezés kezdete óta együtt dolgozott a Szépművészeti Múzeum csapatával, elősegítve a kommunikációt a magyar és a mexikói kulturális intézményekkel, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a kiállítás kurátori munkáját. Ez azt jelenti, hogy felvette a kapcsolatot különböző intézményekkel, múzeumokkal és magángyűjtőkkel, hogy néhány alkotással hozzájárulásukat kérje. A nagykövetség intézkedéseinek hála sikerült Cristina Kahlót  (a festő húgának unokája – a szerk.) elhozni a megnyitó eseményekre és konferenciákra, aminek köszönhetően egy közelebbi perspektívából is megismerhettük Frida Kahlo életét és műveit. Jelenleg a nagykövetség szoros kapcsolatot tart fenn több magyar állami szervezettel is annak érdekében, hogy ez a kiállítás legyen a mexikói művészet legfontosabb megnyilvánulási formája Közép-Európában, ami ösztönzés is a lehetséges látogatóknak és turistáknak, akik nyaranta Magyarországra, Budapestre látogatnak. Továbbá a nagykövetség a Szépművészeti Múzeummal közösen tervez megvalósítani a kiállítással kapcsolatos tevékenységeket. Nagyon elégedettek lennénk, ha a látogatók száma elérné a 200 ezret a Szépművészeti Múzeumban, bár biztosak vagyunk benne, hogy ennél jóval több érdeklődő lesz a négy hónapon át tartó nyitvatartás alatt.

Cristina Kahlo (Frida Kahlo rokona), José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális államtitkára és David Nájera mexikói nagykövet (b-j) a Frida Kahlo alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában
/Fotó: MTI – Balogh Zoltán

A kiállítás kapcsán újra előkerült a művésznő vélt vagy valós magyar származása. Önnek mi a véleménye erről?

Megértem, hogy a magyarok szeretnék, hogy legyen valamilyen kapcsolatuk Frida Kahlóval (mosolyog). Azt az álláspontot tartom valószínűbbnek, hogy édesapjának talán nagyapai vagy üknagyapai szinten lehettek magyar elődei, és ha ez így volt, akkor Fridában is csörgedezett egy kis magyar vér. Egyébként az utolsó festményei között találjuk meg az édesapját, Guillermo Kahlót ábrázoló portrét, ennek a címében az szerepel, hogy „magyar–német édesapám”, nem pedig az, hogy „német–magyar.” Ennek oka lehet, hogy a Muray Miklóssal, magyar–amerikai fotóssal való beszélgetéseik hatására Frida a saját identitását kereste. Kijelenthetjük azonban, hogy származásától függetlenül Frida Kahlo univerzális személyiség volt.

Frida tehát kicsit „magyar” is. Egyébként ön lát hasonlóságokat a mexikói és a magyar hagyományok között?

A két ország osztozik néhány hasonlóságon, történelmi véletlenek okán. Általánosságban – bár a történelmi folyamatok különböznek – mind Magyarország, mind Mexikó a művészetekhez és a kultúrához fordult, hogy meghatározza saját nemzeti identitását. A népszerű művészetek és a folklór mindkét társadalomban büszkeségre ad okot, ami a művészeti hagyományokban is megjelenik, így gazdagítva országaink kulturális örökségét – ez megjelenik a nyelvben, a zenében és a gasztronómiában is. Mindkét nép a vendégszeretetéről és a szívélyességéről ismert. A család mindkét társdalomban fontos érték, ugyanúgy, mint a hit művészet útján való kifejezése. A sokszínűség és a kompozíció Frida Kahlo műveiben és a várakozás, amit a magyar közönség generál, olyan dolgok, amikben mindkét ország osztozik, és ez egy jó közös pont.

A Frida Kahlo műveiből rendezett kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
/Fotó: MTI – Balogh Zoltán

Mit tudott Magyarországról mielőtt ideérkezett?

Tudtam, hogy vannak közös fejezetek a két ország történelmében, mint például Habsburg Miksa, aki Mexikó császára volt. Jómagam Londonban voltam a nagykövet mellett első beosztott (a helyettese – a szerk.), ott jött a lehetőség, hogy előléptessenek nagykövetté. Megkaptam a pozíciót, ami privilégiumnak számít. Azóta volt már lehetőségem kapcsolatba lépni például a roma közösségekkel, láttam őket táncolni és hallottam őket zenélni is. Tudom, hogy ez csak kis része a magyar kulturális identitásnak, de úgy gondolom, hogy fontos volna ennek a kultúrának az oktatása.

Milyennek lát minket, magyarokat?

Muszáj megemlítenem azt a melankóliát, amit általában tapasztalok, ám könnyen lehet, hogy ez a történelmi eseményeknek tudható be. Számos olyan szegmense van a magyar társadalomnak, amiért megéri pozitívnak lenni. Én három dolgot emelnék ki: az intellektuális kreativitást, valamint a nemzeti identitástudathoz és a magyar nyelvhez való mély kötődést.

A beszélgetés során kiderül, hogy jól érzi magát nálunk. De mit tesz egy nagykövet, amikor honvágya van?

Először is próbál nem gondolni rá. Másodszor sokszor hívok meg barátokat ide, a rezidenciára, hogy ne érezzem magam egyedül. Végül ha semmi sem segít, az ember még mindig megihat egy tequilát.

Szerelmes volt Muray Miklósba

Frida Kahlo (1907–1957) mexikói festőművész maga írt önéletrajzában édesapja magyar származásáról. Frida másik magyar kötődése nagy szerelme, Muray Miklós magyar–amerikai fotós. A neki írt magyar nyelvű levél a budapesti kiállításon is megtekinthető.

Kapcsolódó Cikkek

  • Piacképes startupoknak ajánl 50 milliós befektetést az MVM Csoport

    Piacképes startupoknak ajánl 50 milliós befektetést az MVM Csoport

    Egyenként akár 50 millió forint magvető befektetést és akcelerációs szolgáltatásokat vehetnek igénybe az MVM Edison startup versenyének győztesei; az MVM Csoport harmadik alkalommal kiírt innovációs pályázatára január végéig jelentkezhetnek ígéretes ötleteikkel az innovatív fejlesztők – közölték a szervezők.

  • Tízmillióért kelt el Radnóti Miklós kézirata

    Tízmillióért kelt el Radnóti Miklós kézirata

    Ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül 10 millió forintért kelt el Radnóti Miklós klasszikusának, a Járkálj csak, halálraítélt című versnek egyetlen fennmaradt kézirata a Központi Antikvárium péntek esti árverésén.

  • Új családtámogatási intézkedések készülnek

    Új családtámogatási intézkedések készülnek

    Több családtámogatási elképzelés is a Pénzügyminisztérium napirendjén van, ezek között szerepel az úgynevezett falusi csok is – mondta a Magyar Időknek a pénzügyekért felelős államtitkár.