EUR: 322,90 Ft
CHF: 284,20 Ft
2018. november 14., szerda
Aliz

Egyéb

Kriszt László: Jöhet a Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozatot

Kriszt László, a Kazán István Kamaraszínház vezetője mindik kitalál valami újat. Most sincs ez máshogy, hiszen épp a Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozatot  készíti elő.

– Kezdjük azzal, hogy miért “Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozat” a címe, miért adta összefoglaló jelleggel ezt az elnevezést?
– Azért, mert ezek az egyedi értéklebíró előadások, szinte valamennyi túl nyúl Magyarországon, vagy is nemzetközi mércével mérhető, nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Ez viszont nagyban segítheti Magyarország pozitív megítélését a világban. De természetesen vannak Magyar vonatkozású, témájú előadás ötletek is. Magyarország nem csak a gazdasági növekedésével, az Európai Unióban való pozíció erősödésével tudja felhívni magára a figyelmet, hanem a magyar alkotók által megteremtett értékkel is. A kultúra, a színház képes arra, amire a világ összes média reklámja se.


Kriszt László fejében számos, megvalósításra váró ötlet van

– Mit lehet ezekről, a színházi ötletekről, tervekről tudni, miről szólnak?
– A “Mindörökké királynő”, II. Erzsébet királynőről szól, egy zenés játék. Élő királynőről még nem készült zenés játék sehol a világon, és tartalmaz egy olyan fantasztikus ötletrészt, amit nem mondanék el, mivel egyszerűen
átvennék. Az elmúlt évtizedekben sajnos több ötletemet vették el illetéktelenül. Direkt nem használom, az ellopták szót, ami végtelenül elkeserített, nem is az, hogy az én ötletemet valósították meg tudtom nélkül, hanem hogy tehetségtelenül, ez nagyon fájt, mert én tudom mit lehetett volna kihozni belőle. Na de hogy folytassam, a “Gershwin Story”, George Gershwinről szóló kétrészes modern balett, amely Gershwin zenéire épül, ez szintész világpremier lenne. Balett formájában, még nem mutatták be sehol a világon Gershwin életét. Ez az ötlet egyébként, (mint jó pár ötletem), több mint 20 éve érlelődik bennem, ebből írtam az egyetemi diplomamunkámat is. Aztán a “Zene sodrásában” Maria Malibran életét mutatná be olasz nyelven. Maria Malibran a világ első világhírű opera énekesnője volt. Az “Egy áldott hang tragédiája” pedig Mario Lanza életét mutatja be. Mario Lanzát nem kell külön bemutatnom, a világ legnagyobb és legszebb hangorgánummal bíró opera énekese volt. Van egy végtelenül tehetséges fiatal tenorista Pálinkás László, akire vár ez a szerep. Az “Izrael lángja” egy kivételes dokumentum monodráma, ami Herzl Tivadart, Izrael állam megálmodóját mutatja be, különleges filmbejátszásokkal kísérve. Vannak még más színházi ötleteink is, de ennyi bőven elég egyszerre.


– Ezek azok a színházi ötletek ugye, amelyek a külföldön is eladhatóak, amikre a nagyvilágban is érdeklődésre tarthatnak számot?

– Igen, lényegében azok. Tehát nem magyar témát vagy előadóművészt mutatnak be, hanem más nemzetek óriás művészeit, vagy meghatározó személyiségeit.


– De azért vannak magyar témájú előadásötletei is?
– Természetesen vannak. Ilyen például az “Olivér kalandjai” zenés mesejáték, ami egy magyar családról, egy magyar kisfiúról szól. Vidám, zenés tanulságokkal bíró mesejáték, abszolúte a magyar gyerekek lélektanát alapul vevő témával.  Az “Angyalföldi srácok 56” egy olyan zenés történet, amely szabadságról, szerelemről, barátságról, árulásról szól. A darab végén, 33 évvel később az akkori fiatalok és életben maradottak találkoznak a Hősök terén, és már szabadon hallgatják Orbán Viktor, későbbi Miniszterelnök híres beszédét. Érdekessége hogy én is ott voltam anno, csak a tér másik oldalán, mert akkora volt a tömeg. A “Három napig magyar” című dráma pedig Puczi Béláról szól. Aki nem ismerné a történetet, az 1990. március 15–18-i. Marosvásárhelyi utcai megmozdulásokon  a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakja volt. Hozzá fűződik azt híres mondatott hogy “Ne féljetek Magyarok, megjöttek a cigányok” Nagyon sok magyar életét mentették meg akkor. Ő egy olyan cigány származású Magyar ember volt, akit méltán lehet példaképül állítani a mai fiatal nemzedékek elé.

– Mit lehet tudni a nemzetközileg is nagy durranásnak számító filmötletükről?
– Az utolsó előtti vacsora Júdás szemszögéből mutatja be Jézus életét és a kereszténység hit alapját képező Jézust.

– Biztos, hogy jó ötlet?
– Biztos. Emlékezzünk a Mell Gibson féle „Passió” című nagyszerű filmre, először felzúdulás volt Jézus kivégzésének kegyetlen ábrázolása miatt, de ma már a Katolikus egyház is magáénak vallja. „Az utolsó előtti vacsora” film pedig azt a Júdást mutatja be, aki habár megkapta az Isteni kegyelmet (Jézus tanítványának fogadta) de ő, a sátán mellett döntött. Sok ember él így mint Júdás, nem a keresztet választja hanem a harminc ezüst tallért.

– Mi lett ezeknek az egyedi ötleteknek a sorsa?
– Egyelőre az “Izrael lángja” című dokumentum monodrámára kaptunk állami támogatást, a többi még várat magára. De azt gondolom, hogy előbb utóbb el fog jutni azokhoz a politikai döntéshozókhoz is, akinek fontos Magyarország jó hírnevének erősítése a nagyvilágban.

Kapcsolódó Cikkek