2018. november 17., szombat
Gergő, Hortenzia

Egyéb Szeged

Múltidéző: volt egyszer egy Szegedi vasúti Tisza-híd

A Lánchíd után hazánk második állandó vashídja az 1858-ban átadott Szegedi vasúti Tisza-híd volt, amely a korszak legmodernebb technológiájával készült. A második világháború során felrobbantott átkelő helye a mai napig be nem gyógyult seb Szeged számára.

A XIX. század derekán az osztrák államnak jelentős érdeke fűződött a dél-erdélyi szén- és vasércbányákhoz, de tiszai átkelő hiányában Bécsből rettentően időigényes volt eljutni az említett területre. Ezért 1852-ben döntés született arról, hogy a Pest–Temesvár vasútvonal Szegednél keresztezze a Tiszát. A szerkezetet a francia Ernest Cézanne (Ernest Goüin & Cie) tervezte. A hidat jelentős teherforgalom lebonyolítására szánták, ugyanis az átkelőn két vágányt is építettek.


A szegedi Európa legkorszerűbb vasúti hídja

Az építkezésen a legkorszerűbb építőipari technológiákat alkalmazták. A híd cölöpözését 1857. március 1-jén kezdték. A folyam közepén felállított pillércsövekben túlnyomást hoztak létre, a csövek belsejében dolgozó munkások kézi erővel ásták egyre mélyebbre a pilléreket. A Franciaországból a helyszínre szállított bonyolult vasszerkezetet szegedi és környékbeli munkások rakták össze a francia tervezőmérnök vezetésével. Először ennél a hídnál alkalmazták a szerkezet egyes elemeit egymáshoz rögzítő vasszegecseket. A hidat 1858. december 2-án adták át. Az átkelő a gazdaság, a kereskedelem és az ipar szempontjából fejlődést jelentett a város számára. 1883 júliusától a Párizstól Várnáig közlekedő Orient expressz Szegednél kelt át a Tiszán.



A híd hanyatlása és végzete

Az 1920-as trianoni békediktátummal Szeged az ország perifériájára szorult, így az átkelő jelentősége csökkent: csak mellékvonali személyforgalom haladt át rajta, Makó felé. A második világégés során azonban ismét stratégiai fontosságúvá vált a híd, mivel a romániai olajmezőkről érkező szállítmányok ezt az átkelőt vették igénybe. Ebből kifolyólag 1944-ben több légitámadás is érte a hidat, amely augusztus végén a vízbe dőlt. A visszavonuló német csapatok a megmaradt elemeket október 9-én felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban a romos pillérek mellé egy fából sebtében ácsolt szerkezetet építettek, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig állt. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat végleg be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán.

2022-re készülhet el az új híd

2016 januárjában zöld utat kapott a szegedi déli híd megépítését tartalmazó projekt. Az új Tisza-híd részben tehermentesítené a belvároson áthaladó főbb tömegközlekedési útvonalakat, továbbá orvosolna egy régi hiányosságot: pótolná a hiányzó kötött pályás összeköttetést Szeged és Újszeged között, valamint létrejöhet a Budapest–Szeged–Temesvár nemzetközi vasúti folyosó. A projekt keretében Makó és Szeged között európai színvonalú elővárosi vonal épülhet ki a Hódmezővásárhely–Szeged tram-train mintájára. A több mint 60 milliárd forintos beruházás várhatóan 2022-re készül el.

A híd a második világháborúig állt (Fotó: fortepan.hu)

Az 1944-es lebombázás után fahíddal helyettesítették, azt azonban az áradás vitte el (fortepan.hu)

Az egykori híd helye

Kapcsolódó Cikkek

  • Rossz a menetrend!

    Rossz a menetrend!

    Egy rejtettkamerás felvétel szerint az ütemezés miatt késnek a városban közlekedő buszok.

  • Márton-napi vigadalom

    Márton-napi vigadalom

    Szekszárdon november 10-én és 11-én szervezték meg a Márton-napi rendezvényt, amelyet negyedik alkalommal rendezett meg a város.

  • Még tizennégy fellépő

    Még tizennégy fellépő

    Újabb három külföldi és tizenegy magyar zenekar fellépését jelentette be a Rockmaraton szervező csapata.