2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina

Egyéb Veszprém

Tízezer év alatt születik az erdő

A Laczkó Dezső Múzeum új időszakos kiállítása bemutatja, mikor és hogyan indította el az ember a globális klímaváltozást. Aki ez alapján arra számít, hogy az első ipari forradalom korának füstokádó gépeit láthatja, azt valószínűleg meglepik a második emeleti kiállítótérben elhelyezett kőbalták és egyéb őskori eszközök.

A Bakonyt egykor összefüggő erdő borította (fotó: Schöngrundtner Tamás)

Az ember környezetpusztító beavatkozása ugyanis az újkőkorszakban, az úgynevezett neolit forradalom idején kezdődött, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódról áttértünk az állattartásra és földművelésre. Ezekhez pedig helyre (és építőanyagra) volt szükség, amit az erdőtől vettünk el.


A kőbaltával kezdtük el megváltoztatni a környezetünket (fotó: Domján Attila)

Nem kell messzire mennünk, hogy ennek hatásait észrevegyük. Megnyitó beszédében dr. Sonnevend Imre erdőmérnök szűkebb környezetünk átalakulásáról, pusztulásáról beszélt. Elmondta, hogy természetes állapotában a Bakony egy összefüggő erdőség volt, amelyben szigetekként bújtak meg a falvak. Nehéz elképzelni, hogy egykor a hajmáskéri lőtér kopasz pusztaságát is őserdő borította, ahogy nagyjából az egész megyét.

Sonnevend Imre a bakonyi erdőség pusztulásáról beszélt (fotó: Domján Attila)

Az Árpádok idejében a Bakony még elsősorban vadászterület volt, a XV. századra azonban már kétszáz település létezett az egykori rengetegben, amit a török időszak töménytelen mennyiségű fát igénylő várépítései még tovább ritkítottak. Az erdők mértéktelen kizsákmányolásának az 1879-ben meghozott első igazi erdőtörvény vetett véget, a XX. század faültetései valamennyit javítottak a helyzeten, de a Bakony eredeti erdőségét már nem sikerült helyreállítani.


Régen a lőteret is őserdő borította (fotó: Domján Attila, archív)

És nem is valószínű, hogy ez sikerülhet. A vándorkiállítás szervezője, dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató rámutatott: az erdő nem csupán sok fa egymás mellett. Az erdő egy bonyolult, összetett ökoszisztéma, amiben ugyanolyan fontos szerepe van a legkisebb egysejtű élőlénynek, mint a legnagyobb, több száz éves fáknak – ennek az életközösségnek a kialakulásához azonban idő kell, mintegy tízezer év. Azzal, ahogy most az erdőinket kezeljük – hogy a fákra alapanyagként és nem élőlényként tekintünk, hogy nem hagyjuk felnőni, hanem már „gyerekkorban” kivágjuk őket –, elvesszük a lehetőséget, hogy újra erdők, életközösségek alakuljanak ki. Nem marad más, csak az elsivatagosodott táj.

Kapcsolódó Cikkek

  • Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    A Budapest Honvéd vendégeként 1-0-ra győzött a Ferencváros az NB I-es labdarúgó-bajnokságban, így a tabellán négy pontra nőtt a különbség a listavezető és a második helyezett Honvéd között.

  • Újabb többmilliárdos beruházás

    Újabb többmilliárdos beruházás

    Lassan megszokottá válnak Debrecenben a nagyberuházások. Ezek közé tartozik az Egyetem téri campus területén csaknem hárommilliárd forintból, 2019 végére felépülő modern, többfunkciós tanulóközpont is.

  • A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    Birtokba vehették a diákok a Vass Lajos Általános Iskolában nemrég elkészült új kézilabdapályát, amely a kormány hárommilliárd forintos „Rekortánpálya-fejlesztési programja” részeként, a Magyar Kézilabda Szövetség beruházásában valósult meg idén nyáron.