2019. február 23., szombat
Alfréd

Egyéb Veszprém

Tízezer év alatt születik az erdő

A Laczkó Dezső Múzeum új időszakos kiállítása bemutatja, mikor és hogyan indította el az ember a globális klímaváltozást. Aki ez alapján arra számít, hogy az első ipari forradalom korának füstokádó gépeit láthatja, azt valószínűleg meglepik a második emeleti kiállítótérben elhelyezett kőbalták és egyéb őskori eszközök.

A Bakonyt egykor összefüggő erdő borította (fotó: Schöngrundtner Tamás)

Az ember környezetpusztító beavatkozása ugyanis az újkőkorszakban, az úgynevezett neolit forradalom idején kezdődött, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódról áttértünk az állattartásra és földművelésre. Ezekhez pedig helyre (és építőanyagra) volt szükség, amit az erdőtől vettünk el.


A kőbaltával kezdtük el megváltoztatni a környezetünket (fotó: Domján Attila)

Nem kell messzire mennünk, hogy ennek hatásait észrevegyük. Megnyitó beszédében dr. Sonnevend Imre erdőmérnök szűkebb környezetünk átalakulásáról, pusztulásáról beszélt. Elmondta, hogy természetes állapotában a Bakony egy összefüggő erdőség volt, amelyben szigetekként bújtak meg a falvak. Nehéz elképzelni, hogy egykor a hajmáskéri lőtér kopasz pusztaságát is őserdő borította, ahogy nagyjából az egész megyét.

Sonnevend Imre a bakonyi erdőség pusztulásáról beszélt (fotó: Domján Attila)

Az Árpádok idejében a Bakony még elsősorban vadászterület volt, a XV. századra azonban már kétszáz település létezett az egykori rengetegben, amit a török időszak töménytelen mennyiségű fát igénylő várépítései még tovább ritkítottak. Az erdők mértéktelen kizsákmányolásának az 1879-ben meghozott első igazi erdőtörvény vetett véget, a XX. század faültetései valamennyit javítottak a helyzeten, de a Bakony eredeti erdőségét már nem sikerült helyreállítani.


Régen a lőteret is őserdő borította (fotó: Domján Attila, archív)

És nem is valószínű, hogy ez sikerülhet. A vándorkiállítás szervezője, dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató rámutatott: az erdő nem csupán sok fa egymás mellett. Az erdő egy bonyolult, összetett ökoszisztéma, amiben ugyanolyan fontos szerepe van a legkisebb egysejtű élőlénynek, mint a legnagyobb, több száz éves fáknak – ennek az életközösségnek a kialakulásához azonban idő kell, mintegy tízezer év. Azzal, ahogy most az erdőinket kezeljük – hogy a fákra alapanyagként és nem élőlényként tekintünk, hogy nem hagyjuk felnőni, hanem már „gyerekkorban” kivágjuk őket –, elvesszük a lehetőséget, hogy újra erdők, életközösségek alakuljanak ki. Nem marad más, csak az elsivatagosodott táj.

Kapcsolódó Cikkek

  • Tollaslabdában is jók az érdiek

    Tollaslabdában is jók az érdiek

    Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tornacsarnokában rendezték meg a Pest megyei tillaslabda diákolimpia döntőjét 109 résztvevővel.

  • Újra Zalaegerszegre jön az Omega

    Újra Zalaegerszegre jön az Omega

    Az Omega együttes 2019-ben sem tétlenkedik, koncertturnéra indult Tűzvihar címmel, városunkba március 09.-én érkeznek. A Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar rockcsapat 1962óta hódít, ám először külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszerűek.