EUR: 322,78 Ft
CHF: 285,77 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Völner: A svéd politikai vezetés újra bizonyítja, hogy bevándorláspárti

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés “köztudottan migránspárti”, a saját országát már “elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.

Völner Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon.


Az IM államtitkára hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe.

Úgy folytatta: az eddig is tudható volt, hogy a “külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek” a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél.


A magyar kormány szerint viszont az lenne célszerű, ha mindenki a saját problémájával törődne. Jelezte, a kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz számukra az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a “Soros-hálózat” átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett állt.

Völner Pál ismertette: az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán – tette hozzá. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország “a transzparencia éllovasa”, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.

Közölte: a svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál.

A beavatkozástól függetlenül, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – közölte Völner Pál.

Az eljárás során a magyar kormány kifejtette, hogy a szabályozás nem korlátozza sem a külföldről támogató jogát a támogatásra, sem a támogatást elfogadó magyarországi civil szervezet jogát a támogatás elfogadására és annak felhasználására a létesítő okiratban meghatározott tevékenység ellátására – mondta.

A szabályozás célja az átláthatóság biztosítása a közéletre hatást gyakorolni képes civil szervezeteknél, azért, hogy a közvéleménynek nyilvánvaló legyen, az adott szervezet adott esetben külföldről is kap támogatást, illetve hogy kizárható vagy csökkenthető legyen az illegális forrásból származó támogatások által jelentett “közrendi vagy közbiztonsági kockázat” – tette hozzá Völner Pál.

A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte, vagy az egyesületi forma típusa – közölte.

A kormány szerint a bizottság semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel arra, hogy az állítólagos megbélyegző jelleg ténylegesen a támogatási hajlandóság csökkenésével és ezáltal a támogatott szervezetek tevékenységének akadályozásával járt volna.

A törvény maga teszi egyértelművé: a rendelkezései által elérni kívánt transzparencia arra szolgál, hogy a Magyarország politikai és társadalmi életét negatívan befolyásolni képes, ismeretlen eredetű források által jelentett kockázat megszűnjön. Magát a célt és annak legitim voltát a bizottság sem vitatja, elismeri, hogy a közrend és a közbiztonság védelme, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem indokolhatja az intézkedéseket a tőkemozgások átláthatóságának növelésére, még ha a konkrét intézkedésekkel nem is ért egyet – olvasható Völner Pál közleményében.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek