EUR: 323,94 Ft
CHF: 287,64 Ft
2018. szeptember 22., szombat
Móric

Extra

Weisz Fanni nagypapája: Nincs biztonságban az unokám

Minden erejükkel küzdenek. Weisz Fanni családja eddig tűrt, és hallgatott arról, mennyire megromlott a viszonyuk a siket modellel. A fiatal lány azonban hamarosan férjhez megy, családja pedig tudja, hogy ezek után csak rosszabb lesz a helyzet. Fanni nagypapája, István a Lokálon keresztül üzeni: harcolni fog unokájáért, mert jelenleg nem érzi őt biztonságban.  

Családjából csupán nagybátyja és anyai nagyszülei lehettek volna ott Weisz Fanni közelgő esküvőjén. Édesanyjával, Ágnessel évek óta nem találkozhattak, hónapokkal ezelőtt is csupán pár szót váltottak. Közelgő esküvőjére sem hívta meg, így pedig a családjából senki nem lesz jelen a nagy napon, hiszen anyai nagyapja nemet mondott az invitálásra.


A fiatal lány néhány héttel ezelőtt utazott le vidékre a nagyszülőkhöz, hogy arra kérje nagypapáját, kísérje őt az anyakönyvvezető elé, és adja át párjának, Péternek. Fanni nagypapája azonban könnyes szemmel mondott nemet imádott unokájának, mondván, annyira félti őt jelenlegi párjától, Pétertől, hogy nem hajlandó neki átadni a lányt.

Weisz Fanni
Fotó: Mészáros Diána

– Fanninak elmondtam, hogy nagyon boldog lennék, ha egy olyan emberrel kötné össze az életét, aki hozzá való. Én azonban féltem az unokámat a vőlegényétől és annak családjától, nem hiszem, hogy ennek a férfinak az oldalán biztonságban lehet. Majd megszakadt a szívem, de elutasítottam a meghívást azzal, hogy ha az édesanyjának (aki a lányom), a bátyjának és az unokatestvéreinek nincs helyük az esküvőjén, akkor nekünk sincs. Gondolom, a meghívót azért kaptuk, hogy a párja elmondhassa, ők meghívták a nagyszülőket, és lám, nem jönnek el – mondta az aggódó nagypapa, aki éveken át súlyos betegen várta, hogy Fanni meglátogassa.


Az idős férfi 75 sugárkezelésen vett részt, hogy kigyógyuljon a hangszál- és prosztatarákból, ez idő alatt pedig egyszer sem látta Fannit, de mint mondja, nem unokájára neheztel a történtek miatt. – 2015 decembere óta nem láttam szeretett unokámat. Bár többször megígérte, hogy eljön meglátogatni – amikor éppen nem tiltotta le a párja a levelezésünket. Én ugyanis sajnos a betegségem miatt nem tudtam beavatkozni a történésekbe. Tudom és biztonsággal állíthatom, nem Fannikám tehet arról, hogy nem látogatott meg. Néhány héttel ezelőtt, amikor hosszú idő után újra találkoztunk, percekig zokogott a nyakamban, és simogatott, örült, hogy újra láthat – panaszolta az idős férfi, aki egy levelet is eljuttatott szerkesztőségünkbe, amelyben részletesen ír a történtekről, és amelyen keresztül Fanninak is üzent.

– Ezúton szeretném Fannikámnak üzenni, hogy nagyon szeretjük, bármikor jöhet, az ajtónk nyitva áll előtte. Soha ne felejtsd el, kislányom, hogy amit eddig elértél, azt édesanyádnak és a családodnak köszönheted!

Lapunk megkereste Weisz Fannit is, aki röviden annyit írt, szeretne közelgő esküvőjével foglalkozni, és nem kíván nyilatkozni. Nagypapája teljes levele a www.lokal.hu oldalon olvasható.

Weisz Fanni tavaly találkozott utoljára édesanyjával néhány percre a Szavak című darab bemutatóján a Játékszínben (Fotó: Máté Krisztián)

Tisztelt Lokál Szerkesztősége!

2015. december 25. óta nem láttam szeretett unokámat, Fannit. Bár többször megígérte, hogy eljön meglátogatni – amikor éppen nem tiltotta le a párja levelezésünket. Én ugyanis sajnos a betegségem miatt nem tudtam beavatkozni a történésekbe, 75 sugárkezelésen vagyok túl. Hangszál- és prosztatarákom volt, ami eléggé megviselte szervezetemet.

Tudom és biztonsággal állíthatom, nem Fannikám tehet arról, hogy nem látogatott meg ennyi éven át.

Végre 2018. július 3-án beállított két idegen hölgy kíséretében. El nem tudom mondani azt az érzést, mennyire boldogok voltunk feleségemmel, hogy láthatjuk Őt. Percekig zokogott a nyakamban, és simogatott, örült, hogy újra láthat.

Az egyik hölgy barátnőként mutatkozott be, a másik esküvőszervezőként. Személyiségi jogainak védelmében a nevüket nem adom meg. Üzenem azonban Nekik, gondolkodjanak el azon, hogy mit tesznek.

A vendégeknek megmutattuk otthonunkat és öt gyönyörű unokánk fényképét, köztük Fanniét is. A beszélgetés során rátértek, miért is jöttek: meghívtak bennünket az esküvőre, amiről persze a sajtóból már ezerszer értesültünk, hogy lesz.
Megkérdeztem: a családból kit hívtak meg? Másodszori kérdésemre Fanni közölte, hogy a nagybátyját. (Mint utólag kiderült, azután kapta meg a fiam a meghívót, hogy itt jártak.)

Fanninak elmondtam, hogy nagyon boldog lennék, ha egy olyan emberrel kötné össze az életét, aki hozzá való. Én ugyanis féltem az unokámat a vőlegényétől és annak családjától, nem hiszem, hogy ennek a férfinak az oldalán biztonságban lehet. Majd belefacsarodott a szívem, de elutasítottam a meghívást azzal, hogy ha az édesanyjának (aki a lányom), testvérének, a bátyjának és az unokatestvéreinek nincs helyük az esküvőjén, akkor nekünk sincs.

A meghívót, gondolom, azért kaptuk, hogy a párja elmondhassa, ők meghívták a nagyszülőket, és lám, nem jönnek el! Valóban, nem megyek el az unokám esküvőjére, mert nem bízom meg abban a férfiban, akihez hozzá fog menni. Nem tudnám nyugodt szívvel átadni annak a férfinak az unokám kezét.

Hála Istennek ma már az eredményeim jók, ezért bátorkodtam a lányomat arra ösztönözni, írja meg korábbi nyílt levelét, mivel a hatóságok nem tudnak segíteni, az unokám ugyanis nagykorú.

Ezúton szeretném Fannikámnak üzenni, hogy nagyon szeretjük, bármikor jöhet, az ajtónk nyitva áll előtte. Soha ne felejtsd el, kislányom, hogy amit eddig elértél, azt édesanyádnak és a családodnak köszönheted!

Anyai nagyapa

Kapcsolódó Cikkek