EUR: 322,52 Ft
CHF: 282,86 Ft
2018. november 14., szerda
Aliz

Belföld

A határontúliak ellen uszít a DK

Máglyatűz címmel írt geopolitikai thrillert Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért felelős főosztályának volt vezetője. A Putyin ukrajnai konfliktusát, Erdély sorsát és a boszniai háborút is érintő fikciós regény szerzőjét a határontúli magyarság sorsáról kérdeztük. 

Ön szerint miért él a balliberális gondolkodók fejében az, hogy Trianon nem probléma, ideje lenne már túllépni rajta? Ez a társadalmi diskurzus sosem zajlott le, pedig ez egy kollektív sérülés.


Vannak és voltak a nemzeti kérdésre érzékeny baloldali politikusaink, gondolkodóink, mint Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás vagy az általam különösen nagyra becsült Balogh András professzor. Ám pillanatnyilag az a leghangosabb vonal, ami megtagadja a külhoni magyarságot. A Demokratikus Koalíciónál láthatjuk, hogy gyakorlatilag kizárják a határontúli magyarságot a nemzetből, sőt uszítanak ellene, Gyurcsány Ferenc 2002 óta használja ezt belpolitikai célokra. De nem gondolom, hogy az egész baloldal így gondolkozik.

Hogyan lehet az, hogy sem a magyar, sem az EU-s jogvédők ingerküszöbét nem éri el az, ami a határontúli magyarsággal történik?


A liberális jogvédők számára a nemzeti kisebbségekkel szembeni atrocitások általában kevésbé fontosak, mint a szexuális vagy etnikai kisebbségekkel szembeniek. Az ideológiájukban a nemzet egy káros vagy legalábbis gyanús
kategória. Az ilyen típusú sérelmek ezért nem jutnak el az európai baloldali értelmiség által uralt médiába sem. Ez viszont nagymértékben rombolja a jogvédők hitelességét. Azt gondolom, hogy Magyarország szakítása az európai balliberális renddel részben annak köszönhető, hogy azt láttuk, a mi sérelmeink, a magyarsággal szembeni diszkrimináció vagy akár erőszak nem téma. Szót sem érdemel, nemhogy európai szinten foglalkoznának vele.

A magát kisebbségbarátnak valló román állam eljárást folytat többek közt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója ellen, másokat figyel a DNA. Mi ennek az oka?

Románia stratégiai céljai nem változtak, és néha lehull a lepel. Elég utalni Băsescu volt elnök vagy Tudose volt miniszterelnök elszólásaira, ezért indítom a szavaikkal a regényemet. Az alapcél a magyarság hosszú távú gyengítése, majd felszámolása. Az oktatás az egyik pillére a megmaradásnak, a másik pedig a kultúra, ezeket a pilléreket ki kell verni, el kell bátortalanítani azokat, akik ezekkel foglalkoznak. Frontális támadást nem tudnak indítani, ezért zaklatás folyik.

Hogyan látja az erdélyi magyarság helyzetét ötven év múlva?

Egy autonóm Székelyföld és Partium magyar többségű része lehetne egy virágzó kis Magyarország. Kolozsváron lesz magyar élet, Nagyváradon is, bár ha nem változik a román hozzáállás vagy nem történik csoda, nagyon megfogyatkozva. Még megvan egy-két felirat, léteznek a gyönyörű középkori templomok és az ősi temetők. De csak addig, amíg ki nem forgatják az utolsó magyar sírt. Akkor pedig eltűnik a nyom is.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek