EUR: 318,10 Ft
CHF: 280,21 Ft
2019. február 18., hétfő
Bernadett

Belföld

A sokféleség megőrzése a természetvédelem nagy kihívása

A növény és állatfajok sokféleségének megőrzése a természetvédelem nagy kihívása, amelyre jó megoldást jelent a védett területek természetvédelmi célú vagyonkezelése – mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Kaposváron csütörtökön.

Rácz András a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) nyitóeseményeként rendezett környezetgazdálkodási konferencián a témában tartott előadásában utalt rá, a természetvédelmi célú vagyonkezelés azt jelenti, hogy minden gazdasági tevékenységet a terület jó természetközeli állapotban tartásának rendelnek alá.


Ha kell, gépekkel dolgozunk, ha nem indokolt, inkább legeltetünk, s egyéb feladatokat, köztük génmegőrzést is végzünk – jegyezte meg az államtitkár.

Rácz András rámutatott: sok fajnak az agrártáj a táplálkozó- és költőhelye, a veszélyeztetett rovarfajok 30, a védett növényfajok 25 százaléka a kezelt gyepterületekhez köthető, fennmaradásukban nyilvánvaló a mezőgazdaság felelőssége, az állami természetvédelem szerepe, a helyes gazdálkodás szükségessége.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott gazdálkodási gyakorlat, a termelés intenzitásának növekedése, a hatékonyabb agrotechnika, az élőhelyek, a legelő állatok számának csökkenése kedvezőtlenül hat a természeti sokféleségre, a biodiverzitásra.

Az európai agrárélőhelyekről 300 millió madár tűnt el az elmúlt 30 évben, felére csökkent a mezeinyúl-állomány 50 év alatt, a német nemzeti parkokból a repülő rovarok 76 százaléka tűnt el 27 év alatt – sorolta.

Szavai szerint Magyarországon a természeti célú vagyonkezelést segíti, hogy az ország 41 milliárd forintot költhet természetvédelmi célú fejlesztésekre a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban, a pénzből megvalósuló 96 projekt a nemzeti parkok kezelésében lévő védett területek harmadán, 100 ezer hektáron javítja a természet állapotát.

Kapcsolódó Cikkek

  • Sneider magyar SS-t alapított

    Sneider magyar SS-t alapított

    Rendőrségi jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy Sneider “Roy” Tamás, a Jobbik jelenlegi elnöke olyan neonáci hálózat megszervezésében gondolkodott a ’90-e sévekben, amely összefogta volna az elszórt hazai szkinhed-csoportokat.