EUR: 321,97 Ft
CHF: 283,26 Ft
2018. november 15., csütörtök
Albert, Lipót

Egyéb Szeged

A szegedi mozik hőskora

Egykoron három nagy mozi is üzemelt Szegeden: a Belvárosi (Szabadság), a Korzó (Vörös Csillag), valamint a Széchenyi (Fáklya). Ezek közül lényegében csak a Belvárosi élte túl a rendszerváltást, a Korzó átalakult zeneházzá, míg a Széchenyit teljesen lebontották.

A vidék legnagyobb moziját, a szegedi Belvárosi mozit 1920-ban kezdték építeni Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján. A mozitermet úgy alakították ki, hogy  alkalmas legyen színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került. Az emeletre kétoldalt lépcső vezetett föl. A Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án tartották az első vetítést. A méreteiben is nagyszabású mozi már tizenegy óra előtt zsúfolásig megtelt, és még az oldalfeljárókat is elállta a kíváncsi közönség – a korabeli tudósítás szerint.


Az egykori Korzó mozi

Korábban Belvárosi mozi néven működött

Kár a Fáklyáért (fotók: fortepan.hu)

A Belvárosi mozi mellett a Korzó és az 1920. december 21-én megnyílt Széchenyi mozi volt sokáig meghatározó kulturális szórakozóhely Szegeden. A Korzó – egykor Vörös Csillag – moziban 2001-ben szűnt meg a rendszeres vetítés, ma Zeneházként funkcionál.

A dicstelenül kihunyt Fáklya


A Fáklya – eredeti nevén Széchenyi – mozit a Belvárosihoz hasonlóan 1920-ban adták át. Az aszimmetrikus, V alakú sarki épület eredetileg 850 fő befogadására volt alkalmas. Az akkoriban legmodernebbnek számító, vasbeton vázas épület utcai sávja magasabb volt az udvarinál – összhangban a nézőtér legfelső szintjével és a vetítőhelyiségekkel. A Fáklyában 1995. augusztus 20-án vetítettek utoljára filmet, két hónappal később – miután a Providencia Biztosító megvásárolta a területet – lebontották az egykori legendás mozi épületét.

Szabadtéri mozi a ligetben

1978 márciusában átépítés miatt a Szegedi Nemzeti Színház átmenetileg a Belvárosi mozi épületébe költözött. Azért, hogy a szegediek ne szenvedjenek hiányt filmekben, nyitottak az újszegedi ligetben egy szabadtéri mozit, amelynek sikerét az is garantálta, hogy „előjátszásba” kapták meg a filmeket, vagyis nyaranta bemutathatták azokat a műveket, amelyek csak ősszel kerültek a magyar „kőmozikba”. A szegediek imádták, sokszor egymás ölében és a lépcsőkön is ültek, vagy ha végképp nem volt hely, állva nézték a vásznat.

Autósmozi Dorozsmán

Az autósmozi a 80-as években lett divat, Szegeden is nyílt egy, méghozzá a dorozsmai nagybani piacnál. A dialógus és a zene többféle módon juthatott el a kocsiban ülő nézőkig, például autórádión keresztül – a környékbeliek az otthoni készüléken is foghatták –, vagy egyszerűen a lehúzott ablakon át volt hallható a hangszóróból.

A kert- és autósmozik halálát a technika és az igények megváltozása okozta. A térhangzás nem érvényesül, ha a hangot elfújja a szél, és a forgalmazók sem adtak már új filmeket azzal a rizikóval, hogy az időjárás vagy lehetővé teszi a folyamatos vetítést, vagy nem. Magánvállalkozók a dorozsmai bezárása után próbálkoztak még autósmozival Szegeden, de kísérletük kudarcba fulladt.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Rossz a menetrend!

    Rossz a menetrend!

    Egy rejtettkamerás felvétel szerint az ütemezés miatt késnek a városban közlekedő buszok.

  • Márton-napi vigadalom

    Márton-napi vigadalom

    Szekszárdon november 10-én és 11-én szervezték meg a Márton-napi rendezvényt, amelyet negyedik alkalommal rendezett meg a város.

  • Még tizennégy fellépő

    Még tizennégy fellépő

    Újabb három külföldi és tizenegy magyar zenekar fellépését jelentette be a Rockmaraton szervező csapata.