EUR: 320,99 Ft
CHF: 282,36 Ft
2018. november 20., kedd
Jolán

Belföld

Állam és babzsák

Ha valaki egy „hivatalosságellenes” szubkultúrában érzi igazán otthon magát, annak nagyon nehéz a kedvében járnia a hivatalosságnak. Még akkor is, ha tálcán kínál megoldást problémáira. Mert a generációs dafkeség, a „nanehogymá’hogyakormány” mantrázása még a józanabbakkal is elhiteti: majd mi magunk, „azok” úgysem értenek hozzá.

Még akkor sem, ha összességében cirka ötmilliárdos fejlesztést tolnak babzsákhoz szokott ülepünk alá. Mert mindennél erősebb a „nanehogymá’hogyakormány” ideológiája. Aztán telnek a napok, múlnak a hetek, hónapok, és kiderül: a „nanehogymá’hogyakormány”-nak esze ágában sincs beleavatkozni a mindennapjainkba, a szubkultúránkba, egyszerűen beleállt egy olyan ötletbe, aminek a hasznát mi húzzuk.


Nagyon röviden – kívülről – így lehetne összegezni a múlt héten hétfőn – két miniszterrel és egy államtitkárral – hivatalosan is átadott hatalmas budapesti beruházást, a Millenáris Startup Campust eleddig körüllengő idegenkedést. Mert az persze jó, hogy az adófizetők pénzéből egy valóban európai, Közép-Európában a legnagyobb, a digitális jövőképbe tökéletesen illeszkedő, kedvező áron bérelhető, minőségi helyekkel felszerelt központot kaptak Budán – eddig itt nem volt – a startupperek, olyan co-working térrel, hogy a fal adja a másikat, de azért jó lenne, ha egyetlen politikus sem jelenne meg a Millenáris vonzáskörzetében, mert azért mégiscsakplánehogyne.

A helyzet az, hogy megjelentek, mert meg kellett jelenni. Ugyanis az elképzelés a „nanehogymá’hogyakormány” egyik miniszterelnökségi helyettes államtitkárságán fogalmazódott meg, a tervek ott készültek, a beruházást ott felügyelték, és arra is ott fordítottak gondot, hogy az elfogadott költségvetést egyetlen fillérrel se lépjék túl, hiszen ez az egész mégiscsak a mi pénzünkből épült. Mindenkinek. Startupoknak és mezei halandóknak egyaránt.


Szerencsére mindenki belátta, hogy kár a hőbörgésért, mindkét félnek joga van e projekt kapcsán megjelenni. A hivatalos szalagátvágás egyórás procedúráját kibírja mindenki, aztán meg tessék használni egészséggel. És valamit vissza is lehet adni nekünk meg az államnak. Hiszen mindenki érdekelt a startupok sikerében: a kis cégek a felfutás és a vagyonosodás, az állam pedig az adózás, a járulékos költségek megfizetése révén.

Így alakult ki a win-win szituáció az állam és babzsákos szubkultúra között. Hála Istennek és a józan észnek.

Kapcsolódó Cikkek