EUR: 321,69 Ft
CHF: 281,81 Ft
2018. november 16., péntek
Ödön

Belföld

Gulyás: Az EB-biztos beszéde is az EP-kampány része

Gulyás Gergely értékelése szerint elkezdődött a jövő májusi európai parlamenti (EP-) választás kampánya, amelyben részt vesz az Európai Bizottság (EB) is, holott a testületnek ez nem lenne feladata. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön megerősítette: a kampány részének tartják a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést.

A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján bírálta Dimitrisz Avramopulos, az EB migrációs és uniós belügyekért felelős biztosának az ENSZ-közgyűlésen elmondott felszólalását, amely szerint a legális migrációt elő kell segíteni, szervezett betelepítéseket kell végrehajtani.


Gulyás Gergely hangsúlyozta, az uniós biztos nem az EU egészének nevében beszélt, egy politikai véleményt ismertetett. Emlékeztetett arra, hogy éles vita van az unióban a bevándorlásról; Magyarország, a visegrádi országok, Ausztria és Olaszország az uniós biztosétól eltérő álláspontot képvisel.

Elmondta, a lisszaboni szerződés szerint az EB “a szerződés őre”, ennek ellenére az elmúlt négy évben újra és újra azt lehetett tapasztalni, hogy a bizottság a szerződés kereteit túllépve politikai szerepet vállal.


A miniszter megerősítette, a kormány egy hónapon belül keresettel fordul a Sargentini-jelentés miatt az Európai Bírósághoz, kéri a dokumentum elfogadásáról szóló határozat megsemmisítését

Hangsúlyozta: a jelentés egy politikai vádirat, egy bosszúhadjárat része Magyarország következetes bevándorláspolitikája miatt.

Hozzátette: a Sargentini-jelentést jogellenes eljárásban fogadták el, mert nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat. A szavazás szabályszerűen megtörtént, de az eredmény megállapítása nem, ugyanis nem volt meg a kétharmados többség – fejtette ki.

Kérdezték arról, hogy Judith Sargentini EP-képviselő visszautasította a magyar vádakat, szerinte a magyar kormány csak le akarja járatni. Gulyás Gergely személyes véleményét ismertetve azt mondta, ha egyszer valaki objektív módon próbálja megírni, kik voltak ezekben az években az intézményesített európai együttműködés sírásói, akkor egy lábjegyzetet Sargentini is biztosan érdemel.

A Migration Aid szervezettel összefüggésben szólt arról is, hogy a párttá alakulása a jogszabályok miatt kizárja bármilyen külföldi, illetve jogi személytől érkező támogatás elfogadását. A pártalapítás szabadsága Magyarországon mindenkit megillet – jegyezte meg ugyanakkor.

Kérdésekre beszámolt arról, hogy nem tervezik a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos szerződés módosítását, mert az megfelel Magyarország érdekeinek. Úgy látta, a beruházás befejezésének időpontja várhatóan tartható.

Volt kérdés arról is, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a miniszterelnök a közbeszerzéseket elnyerő Garancsi Istvánnak, a Videoton tulajdonosának vendégeként egy magángépen utazott a focicsapat BL-meccsére. Gulyás Gergely ezt az ügyet is azzal hozta összefüggésbe, hogy elindult az EP-kampány, ezért számolnak azzal, hogy személyes lejárató akciók és vádak szerepet játszanak majd abban.

A miniszter szerint a miniszterelnök nem képviselői minőségében kapta a juttatást és annak összege nem érte el az országgyűlési törvényben meghatározott határt, töredéke az egy havi képviselői juttatásnak.

Jogilag nonszensznek minősítette azt a kérdést, hogy bármilyen szempontból jogellenes lenne, hogy a miniszterelnök a tulajdonos magánrepülőjével utazott a Videoton meccsére. Egy másik kérdésre ugyanakkor azt mondta, nem tudja, hogy a gép Garancsi István tulajdona-e, ahogy azt sem, ezzel a géppel utazott-e a kormányfő a foci-vb döntőjére.

Arra a felvetésre, amely a MÁV-vezérigazgatójának jacht-nyaralására vonatkozott, közölte: információi szerint a nyaralás augusztus 16-án volt, míg Homolya Róbertet ezt követően nevezték ki. Azzal egyetértett, hogy egy állami cég vezetőjének sokkal inkább körültekintően kell ilyen szempontból eljárnia.

Egy kérdésre, mi indokolja a vajdasági Topolyán a nap folyamán felavatott labdarúgó-akadémia hárommilliárd forintos magyar állami támogatatását, a miniszter közölte, a kormány mindig 15 millió magyarból indul ki, ennél a döntésnél is ezt vették figyelembe.

Kérdezték arról, a Világgazdaság szerint tárgyalások folynak, hogy az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó. Gulyás Gergely megerősítette a tárgyalások tényét és azt mondta, a kormány annak örült az elmúlt években, ha csak jóvá kellett hagynia a munkaadók és a munkavállalók megállapodását.

Cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.

Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.

Elmondta azt is, hogy jelenleg mintegy ezer milliárd forint értékben van Brüsszelnek számla benyújtva.

A beregszászi konzulátuson történt magyar állampolgári eskütételről készült videóról azt mondta, minden államnak kizárólagos joga, hogy eldöntse kinek ad állampolgárságot, azaz semmilyen jogellenes cselekedet nem történt. A konzulátus épülete a magyar állam területéhez tartozik – rögzítette.

Ha Ukrajna bármilyen diplomáciai lépést tesz az ügy miatt, azzal arányos válaszlépést tesz Magyarország – jelezte.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Több „Gruevszki-ügy” fut Európában

    Több „Gruevszki-ügy” fut Európában

    Nyugat-európai lapok támadják hazánkat Nikola Gruevszki volt Macedón kormányfő magyarországi tartózkodása miatt, miközben Belgiumban pihen Carles Puigdemont, a lázadás és hűtlen kezelés miatt körözött katalán elnök, Francaiország ad búvóhelyet Sebastien Avajon kokaincsempészetért elítélt benine-i elnökjelöltnek, míg Németországban több mint ezer török diplomata kért menedéket.

  • Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a visegrádi négyek (V4), amely 2019 második felében kezdi meg működését – nyilatkozta a közmédiának Benkő Tibor a V4 tagországok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek csütörtöki szlovákiai biztonságpolitikai tanácskozását követően.