EUR: 322,40 Ft
CHF: 283,29 Ft
2018. november 15., csütörtök
Albert, Lipót

Belföld

Régi és új: ez a titka Nagy-Britanniának!

Iain Lindsay két és fél éve Nagy-Britannia magyarországi nagykövete. A skót származású diplomata már érkezése előtt intenzíven tanulta nyelvünket, később verset is mondott magyarul, amivel hatalmas népszerűségre tett szert. Szeptemberben több kulturális és diplomáciai rendezvényen jártak brit vendégek Budapesten, ennek kapcsán beszélgettünk Mr. Lindsay-vel. 

– Hogyan jött az ötlet, hogy Magyarországra jöjjön dolgozni?


– A brit külügyi rendszer hasonlóan működik, mint a versenyszféra, ahol egy meghirdetett állásra többen jelentkeznek, és egy interjú során választják ki a legmegfelelőbb jelöltet. Nem volt esetlegesség a folyamatban, én ide akartam jönni. A diplomaták körében egyébként nagyon népszerű célpont Magyarország, a városnak, a különleges kultúrának és magának a nagykövetségnek köszönhetően.

– Amikor a glasgow-i egyetemre járt, látta magát nagykövetként?


– Nem, soha! Amikor a húszas éveink elején elkezdünk dolgozni, nem látjuk magunkat ötven évesen, hiszen fiatalok vagyunk és a pillanatnak élünk. Sose gondoltam, hogy egyszer nagykövet leszek. Talán a nálam sokkal okosabb emberek, akik Oxford-ra vagy Cambridge-re jártak, látták magukat csúcsdiplomataként, de én csak utazni akartam! Annyit tudtam, hogy ezt munkaként szeretném űzni, nem csupán kikapcsolódás céljából.

– Az elődjei 3-4 évet töltöttek hazánkban. Hogy tervezi, meddig marad Magyarországon?

– Igen, egy nagykövet általában 3-4 évig marad egy helyen, én valószínűleg öt évig maradok Magyarországon, mert egy évbe telt legyőzni csak a nyelvi nehézségeket. Mielőtt Budapestre érkeztem, egy nagyon internzív nyelvi kurzuson vettem részt Pécsen és Debrecenben. Angliában napi négy órát tanultam magyarul, itt pedig ötöt, és heti két-három alkalommal voltak félhivatalos találkozóim a református pappal, vagy a polgármesterrel, miközben magyar családoknál laktam.

– Kapott valami tanácsot Jonathan Knott-tól, az előző brit nagykövettől?

– Szólt, hogy nagyon bonyolult a magyar nyelv, és persze azt kívánta, hogy érezzem jól magam, ami így is lett. Különösen, amikor Pécsett és Debrecenben laktam, az ottani vendéglátó családoknál. Nyári egyetemnek hívják az iskolát, ahol tanultam, ami azért vicces, mert februárban és márciusban jártam oda, tehát ez téli egyetem volt.

– Angliában gyakori, hogy idegenek élnek együtt. Talán van hasonló tapasztalata?

– Nem igazán! (nevet) Én nem egy átlagos egyetemi diákként érkeztem, mindenki tudta, hogy a leendő brit nagykövetet fogják fogadni. A fogadó családom csodálatosan gondomat viselték, a mai napig kapcsolatban vagyunk, és olyan nagyszerű dolgokat ismertettek meg velem, mint a magyar bor, a pálinka, a magyar konyha. Debrecenben minden nap villamossal jártam az egyetemre és haza is, vagy elmentem a Tesco-ba, hogy egy-egy brit ételhez megvásároljam a hozzávalókat, így mondhatjuk, hogy magyar hétköznapjaim voltak. De ez egyébként sem áll távol tőlem, hiszen a feleségemmel meglehetősen átlagos életet élünk a hivatali időn kívül. Jól tudom, hogy Budapest nem Magyarország, és Magyarország nem Budapest. Mivel a vidék és a főváros ennyire különböző, örülök, hogy a vidéki életet is megtapasztalhattam.

– Könnyen megszokta a brittől merőben eltérő magyar mentalitást?

– Annyi helyen éltem már, hogy úgy gondolom, nincsenek alapvető eltérések ember és ember között, és sokkal kisebb mértékben különbözünk, mint gondolnánk. Az emberek meglehetősen hasonlóak az egész világon. Természetesen érezhető a kulturális különbség. Például a magyarok mindent kimondanak úgy, ahogy gondolnak, és sokszor a homlokukra van írva az, hogy mit gondolnak. Ezzel szemben a britek sokkal zárkózottabb emberek, náluk talán csak a japánok zárkózottabbak. És mi imádunk elnézést kérni, olyan dolgokért is, amikre nyilvánvalóan nem lehetünk hatással.

– Miért?

– Elsősorban udvariasságból. Másrészt, Anglia egy kicsi, zsúfolt sziget, csak úgy mint Japán. Azt hiszem, hogy amikor sok ember él együtt egy kicsi helyen, egy olyan társadalomban, ami alapvetően udvarias, sokkal inkább tudatosodik az emberekben, hogy  vannak mások is, és másféle igények is a világon mint a sajátjuk. Ezért elnézést kérnek olyasmiért, ami a közelség miatt méginkább zavarhatja a másikat.

– Nálunk jártak a Csengetett, Mylord? sztárjai. Mindkét kultúrát ismeri, mit gondol, miért olyan népszerű ez a sorozat Magyarországon?

Sajnos nem tudom megmondani, hogy miért szeretik ennyire Magyarországon, de azt igen, hogy mi britek imádunk nosztalgiázni. Valamint, a brit kultúra egy sajátos jellemzője, hogy kombinálja az újat és a régit. Régi alatt érthetjük a tradicionális királyi családot, a teát, az emeletes buszokat vagy a Buckingham-palotát. Ezeket használja nagyon sok modern brand, megjelennek a kortárs tárgyakon. Az emberek, akik elmennek Londonba, nem csak az őrségváltást nézik meg, hanem a Tate Modern-be is ellátogatnak, mert az Egyesült Királyság fővárosa is ilyen speciális kombinációja a réginek és az újnak.

– Magyarországon is népszerű a brit arisztokrácia, sokan kedvelik a királyi családot, főleg a fiatalabb tagjait.

– Nem csak Magyarországon, de Kínában vagy az USA-ban is. Azt hiszem ez azért van, mert a királyi család tagjai szimpatikus emberek. A mai nagyon különböző az ötven, vagy akár száz évvel ezelőtti királyi családtól, de mégis, bizonyos szempontból ez egy régivágású intézmény és úgy tűnik, hogy ez fontos szempont.

– És közben pedig nagyon trendik.

– Igen, azt hiszem ez a titkuk, és itt vissza is kanyarodtunk a korábbi témánkhoz, hogy britként könnyen megtartasz valami nagyon alapvetőt miközben képes vagy befogadni az újat. Vilmos és Harry herceg is ezt az utat követik, és nem szabad elfelejtenünk, hogy Diana halála meghatározó hatással volt a család működésére. Persze nem mindenki kedveli őket, ám a fiatalabb generáció, és az események egyfajta változást hoztak, amik következtében úgy érezhetjük, hogy a királyi család tagjai közülünk valók, emberiek.

– A The Crown című sorozat II. Erzsébet brit királynőről szól, aki egy intelligens, rugalmas és mégis makacs teremtés.

– Azt gondolom, hogy ez egy fair leírás, még akkor is, ha a sorozat maga fikciós, és egyben furcsa is látni valakiről egy ilyen alkotást, akit nagyon szeretnek, tisztelnek és még életben van. Erzsébet királynő nem csak intelligens, hanem bölcs is. Tudja vannak emberek józan ésszel megálva, de kevéssé intellektuális beállítottsággal, míg másoknak utóbbiból jutott több. Rá a kettő kombinációja jellemző, kiváló intellektus és nagy mértékű józan ész, valamint rengeteg tapasztalat, ez teszi őt bölccsé.

Kapcsolódó Cikkek

  • Óriásit megy a hazai GDP

    Óriásit megy a hazai GDP

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárhatással kiigazított adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

  • Hazudni tanít migránsokat a sorosista NGO – Videó!

    Hazudni tanít migránsokat a sorosista NGO – Videó!

    Rejtett kamerás felvételen mesélte el egy kanadai dokumentumfilmesnek Ariel Ricker, az Olaszországban Soros pénzéből migránsokat simogató Advocates Abroad vezetője, hogyan tanítják meg hazudni és szerepet játszani az oda érkező migránsokat, akik az így szerzett tudással képesek átverni az EU határellenőrző rendszerét.

  • Staudt ügyében is nyomoz a NAV

    Staudt ügyében is nyomoz a NAV

    A Nemzeti- Adó és Vámhivatal az ügyészség utasítására már Magyarországon is nyomozást rendelt el abban az ügyben, melynek a feljelentés szerint Staudt Gábor az egyik elkövetője.