EUR: 321,20 Ft
CHF: 281,49 Ft
2018. november 18., vasárnap
Jenő

Belföld

Szijjártó: Az európai közösség ereje az erős tagállamokon alapszik

Szükség van egy erős Európai Unióra, az európai közösség ereje pedig erős tagállamokon alapszik – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon.

A miniszter A közös értékek vagy a közös érdekek Európája? című pódiumbeszélgetésen szólalt fel.


A beszélgetés címére utalva Szijjártó aláhúzta: európai értékeken ő – az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan – a keresztény értékeket érti. “Európa a keresztény értékrendszernek köszönhetően érte el nagy sikereit” – mutatott rá, hozzáfűzve: “minél jobban távolodunk ezen értékektől, annál kisebb az esélyünk, hogy visszaállítsunk egy versenyképes, erős Európai Uniót”.

“Itt Közép-Európában sehogyan sem tudjuk felfogni, hogy Nyugat-Európa miért akar szabadulni keresztény örökségétől?” – jelentette ki Szijjártó. A lengyelek és a magyarok számára érthetetlen, ha más országokban keresztény szimbólumok közterekről, középületekből történő eltávolításáról hoznak döntéseket – tette hozzá.


“Nem feladatunk a kereszténység (mint vallás) védelme Európában, védenünk kell viszont Európában és másutt is a keresztényeket, akik sok helyen életükkel fizettek és fizetnek hitükért” – mondta.

Megállapította, hogy az EU nagy kihívások előtt áll, melyek között a migrációt, az energiapolitikát, a terrorizmust és a Brexitet emelte ki. Ebben az összefüggésben fontosnak nevezte az unió jövőjéről folytatott vitát.

Mint mondta, tiszteletben tartja e témában a más véleményt vallókat, egyúttal viszont leszögezte: “Európa-ellenesek lennénk, ha az EU ellenségeinek tartanánk azokat, akiknek más a véleményük, mint a jelenlegi uniós főáramlatnak”.

Zsákutcának nevezte Európa föderalisztikus koncepcióját, azzal érvelve, hogy a tagállamokat gyengíti, ha elveszik tőlük a nemzeti hatásköröket. “Hogyan lehet gyenge láncszemeken alapuló integrációt végrehajtani?” – tette fel a kérdést.

A sikeres integrációhoz három, jelenleg az összes uniós vitában észlelhető jelenségtől kell megszabadulni – fejtette ki Szijjártó, a képmutatást, a politikai korrektséget és a tagállamokkal szemben alkalmazott kettős mérce alkalmazását nevezve meg.

A képmutatás példájaként említette a Lengyelországot és Magyarországot az uniós intézmények részéről ért bírálatokat. Rámutatott: Varsót olyan megoldások miatt bírálják, amelyeket Nyugat-Európában is alkalmaznak.

Szerinte a politikai korrektség a migráció témájában és megnyilvánul. “Még nem volt olyan uniós vezető, aki biztonsági kihívásnak nevezte volna a migrációt” – szögezte le. Ha viszont a migrációt “nem nevezzük biztonsági veszélynek, képtelenek leszünk földrészünk biztonságát megőrizni” – figyelmeztetett.

Beszélt arról, hogy az EU-ban két felfogás érvényesül: az egyik uniós szinten a multikulturális társadalom mellett száll síkra, a másik a tagállamokra bízná, hogy ők döntsék el, akarnak-e multikulturális társadalommá válni.

A miniszter uniós összefüggésben a közép-európai gazdaságról is szólt, amely szerinte egyre versenyképesebb, és amely “mindig is a józan észen” alapult. Bírálta a térség versenyképességét veszélyeztető uniós intézkedéseket, többek között az adóharmonizációt.

Kitért az uniós bővítés témájára is. Rámutatott: jövőre (a Brexit miatt) az EU történetében első ízben csökkenni fog a tagállamok száma. Ezzel összefüggésben a bővítési folyamat folytatását szorgalmazta, valamint azt, hogy az Egyesült Királysággal “tisztességes, a legszorosabb együttműködést lehetővé tevő megállapodást kössenek”.

Kapcsolódó Cikkek