EUR: 322,38 Ft
CHF: 282,74 Ft
2018. november 14., szerda
Aliz

Belföld

Tapír született a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Tapír született a Fővárosi Állat- és Növénykertben – tájékoztatta az intézmény szerdán az MTI-t.

Az állat vasárnap látta meg a napvilágot. Suki, a 20 éves anyaállat nem az istállóban, hanem a Dél-Amerika kifutó hátsó részén szülte meg utódját, így azok a látogatók, akik akkor épp arra sétáltak, láthatták a tapír világra jövetelét. Ezt követően az anyaállat egy védett, nyugalmas, félreeső elkülönítő istállótérbe vitte be a kicsit, így a közönség néhány napig még nem láthatja őket. Az állatkert kis türelmet kér a nagyközönségtől.


A tapír születésére régóta vártak a szakemberek, hiszen utoljára 31 esztendeje volt lehetőség arra, hogy az állatkert közönsége újszülött tapírt láthasson.

Az állatkert tájékoztatása szerint a kis tapír lábra állt, rendben táplálkozik, gyarapszik, első lépéseit a gondozók meg is örökítették, a felvételekből készült kisfilmet szerdán tette közzé az Állatkert.


Az állat nemét egy-két napon belül lehet majd megállapítani, ezt követően lehet majd az újszülöttnek nevet keresni – áll a közleményben.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1890 óta foglalkoznak tapírok tartásával. Az idők során többnyire dél-amerikai tapírok képviselték ezt az állatcsoportot, de 1912-ben megesett, hogy dél-amerikai és indiai tapír is élt Budapesten egyazon időben. Hagyományos bemutatási helyük az Elefántházban, illetve egy ideig a Zsiráfházban volt, ide értve természetesen a házakhoz tartozó kifutókat is. Több mint másfél évtizede az 1997-ben átadott Dél-Amerika kifutó a lakóhelyük.

Jelenleg három tapír él a magyar főváros állatkertjében. A szülők közül Suki 2009 óta, Géza pedig 2001 óta lakik Budapesten.

A tapírok négy faja közül az állatkertekben általában a dél-amerikai, más néven síkföldi vagy közönséges tapírt (Tapirus terrestris) szokták bemutatni: ehhez a fajhoz tartoznak a budapesti tapírok is. Dél-Amerika csapadékosabb vidékein, a Kolumbiától egészen Argentína északi részéig terjedő terület erdőségeiben és mocsaras vidékein őshonosak. Mivel élőhelyük egyre zsugorodik és egyes vidékeken vadásznak rájuk, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által létrehozott, a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező értékelési rendszerben a dél-amerikai tapírt az úgynevezett sebezhető (vulnerable) fajok között tartják számon.

A nőstények átlagosan 13 hónapig vemhesek, és ellésenként egy, nagy ritkán két utódot hoznak világra. Az újszülöttek – a lényegében egyszínű felnőttekkel ellentétben – csíkosak, illetve a lábaikon foltokat viselnek. A fiatal tapírok 6-8 hónapig, esetleg még ennél is tovább vesznek magukhoz anyatejet, de már viszonylag hamar megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, amelynek aránya aztán fokozatosan nő a tej arányához képest. A fiatalok általában másfél éves korukra válnak teljesen önállóvá, az ivarérettséget pedig 2-3 évesen érik el. A tapírok élettartama akár a 30 évet is meghaladhatja.

Kapcsolódó Cikkek