EUR: 321,34 Ft
CHF: 283,94 Ft
2018. november 21., szerda
Olivér

Belföld

A korszerű funkciók figyelembevételével újult meg a Budai Vigadó

Az eredeti állapotokat szem előtt tartva, ám a korszerű funkciókhoz igazítva újult meg a Budai Vigadó – derült ki az épület pénteki sajtóbejárásán, Budapesten.

Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a több mint 7,5 milliárd forintból megvalósult teljes körű felújítás és rekonstrukció célja az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely is – fűzte hozzá.


Felidézte, hogy a Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér.

Az 1898 és 1990 között közadakozásból emelt Budai Vigadó alapvetően egy “konzervatív”, neoreneszánsz palota, amelyet a szecessziós elemek, díszítések tesznek különlegessé a hasonló épületek között – mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Hozzátette: az eredeti állapothoz képest kevésbé hangsúlyozták azt a 19. század végi polgári miliőt, amelyben a Budai Vigadó született, például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást, inkább a népművészettel összefüggésbe állítható motívumokat, díszítéseket emelték ki az eredeti koncepcióból.


Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója hangsúlyozta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat a korábban egyszerűen bevakolt felülvilágítóval, tágas és világos tereket létrehozva. A pinceszinten jelentős munkák, például az alapmegerősítést és vízszigetelést követően raktárhelyiségeket alakítottak ki. A könyvtár területe is négyszeresére nőtt a felújításnak köszönhetően.

Az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárokkal megvilágított díszteremben összecsukható nézőteret építettek be, így az elsősorban táncelőadásoknak otthont adó tér visszanyerheti eredeti bálterem funkcióját is – hangsúlyozta Nagy Csaba. Hozzáfűzte: a belső udvart új üvegszerkezettel fedték be, amely alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. A többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtak.

Kevésbé ismert, hogy a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében – mondta Kelemen László. A felújítás eredményeként a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.

Kitért arra is: a lefedett belső udvarban ültették el az élő kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.

A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben vasárnapig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.

Kapcsolódó Cikkek