EUR: 332,36 Ft
CHF: 303,24 Ft
2019. szeptember 19., csütörtök
Vilhelmina

Egyéb Szeged

A Szegedi Dózsa története

A Hunyadi téri lila-fehérek históriája az 1950-es alapítástól a SZEOL elleni telt házas városi derbiken át a bravúros NB II-es ezüstérmen keresztül egészen az 1994-es megszűnésig.

A második világháborút követően a szocialista blokk országaiban a rendőrség, illetve a belügyminisztérium alá vont klubokat Dinamóra keresztelték. Ez alól Magyarország volt az egyetlen kivétel, nálunk ugyanis Dózsa György tiszteletére 1950-ben az Újpesti TE-t Budapesti Dózsa SE-re nevezték át. Még ugyanebben az évben hasonló indíttatásból több Dózsa-klubot alapítottak országszerte, így született a Szegedi Dózsa is, amely a Szegedi Testgyakorlók Köre és a Szegedi Rendőr összevonásából jött létre. A klub színe a többi Dózsa-csapatéhoz hasonlóan a lila-fehér lett. A Szegedi Dózsa hazai meccseit a Hunyadi téri Dózsa-pályán játszotta, amely akkoriban 3500 néző befogadására volt alkalmas.


Megkopott dicsőség – a stadion hajdan szebb időket látott

 

1978-ig folyamatosan a harmadosztályban szerepelt a csapat, továbbra is igen szép sikereket elérve mind a bajnokságban (1975–76: 3. hely, 1976–77: 2. hely), mind pedig a kupában (1975-ben és 1977-ben is a legjobb 32-ig jutott.) Az 1977–78-as szezonban az NB III-as csoportok átszervezésének köszönhetően az 5. helyen végző Szegedi Dózsa – története során először – feljutott a másodosztályba.

Városi rangadók a legjobb idényben


1978-ban az NB I-ből frissen kiesett városi riválissal, a SZEOL AK-val egy bajnokságban szerepelt a Szegedi Dózsa. Ősszel a Felső Tisza-parti Stadionban 3000 néző előtt megrendezett mérkőzés 2-2-es döntetlennel zárult. A tavaszi visszavágón, 1979 februárjában, a Dózsa-pályán 5500 néző szeme láttára a lila-fehérek 2-1-re legyőzték a SZEOL-t.

A Dózsa-pálya nézőcsúcsát az 1979. április 8-án rendezett Szegedi Dózsa–Volán SC 2-2-es döntetlennel zárult összecsapása tartja, amelyet 7000-en tekintettek meg a Hunyadi téren. Abban a szezonban csupán a Volán SC tudta megelőzni a Dózsát, de mivel akkoriban csak a bajnok jutott fel az NB I-be, a szegediek bravúros szezonjuk ellenére továbbra is a másodosztályban maradtak.

Négyévenkénti osztályváltás kupameneteléssel

A magyar másodosztály lebonyolítása újabb változásokon ment keresztül, az 1978-ban létrehozott háromcsoportos NB II-t újra kétcsoportosra szűkítették, így az 1981–82-es bajnokság kiírásában csak az első öt helyezett maradhatott az NB II-ben. A Dózsa ebben az évben a 14. helyen zárt, így négyévnyi NB II-es szereplés után búcsút intett a másodosztálynak. Négy évvel később az NB III-ból is kiesett a csapat. Ebből az időszakból mindössze az MNK-ban való 1984–85-ös menetelés emelkedik ki, amikor a Dózsa fennállása legnagyobb kupasikerét érte el azzal, hogy egészen a negyeddöntőig jutott.

Az NB III-ból való kiesést követően még jött egy utolsó sikerkorszak a klub életében: előbb a Megye I. 1986–87-es kiírását nyerték meg toronymagasan, majd két év múlva (1988–89) már az NB III Körös-csoportjában utasították maguk mögé az összes ellenfelet, így hatévnyi száműzetés után, 1989-ben visszatért a másodosztályba a Szegedi Dózsa – igaz, csak egy szezon erejéig.

A Dózsa-korszak vége

A rendszerváltás után a Dózsa-klubok országszerte nevet változtattak, vagy beolvadtak egy másik egyesületbe. Így történt ez Szegeden is, ahol az NB II-ből való kiesést követően még néhány évig az NB III Körös-csoportjában szerepelt a csapat, majd az 1994–95-ös idény közben egyszerűen megszüntették, és beleolvasztották a szintén vegetáló, az NB II-től frissen búcsúzó Szeged FC-be.

Forrás: Mező László: Mesél a Hunyadi tér – Szegedi Dózsa futballalmanach 1950–1990

Kapcsolódó Cikkek

  • Jól halad a sétány építése

    Jól halad a sétány építése

    Heteken belül elkészül az Újhegyi sétány harmadik szakaszának felújítása. A 2016-ban átadott első, majd a 2019 tavaszán elkészült második ütemet követően az önkormányzat immár teljes hosszában újjávarázsolja a kerület legnagyobb lakótelepének főutcáját.

  • Grezsa könnyen járható várossá tenné Vásárhelyt

    Grezsa könnyen járható várossá tenné Vásárhelyt

    Öt év alatt 50 kilométernyi utat újítana fel a vásárhelyi polgármesterjelölt, aki rendbe tenné a város járdáit, növelné a tram-train szerelvények számát, kártalanítaná a nyomvonal mellett lévő üzleteket, és elektromos buszokkal oldaná meg a helyi tömegközlekedést.

  • Szücsné vértesszőlősi képviselőként Tatabánya ellen szavazott

    Szücsné vértesszőlősi képviselőként Tatabánya ellen szavazott

    Szücsné Posztovics Ilona, a DK és a többi ellenzéki párt polgármesterjelöltje vértesszőlősi önkormányzati képviselőként arra szavazott, hogy Vértesszőlős a Tatai járáshoz tartozzon, ne Tatabányához – ismertette sajtótájékoztató keretében Salló Győző.