EUR: 321,20 Ft
CHF: 281,49 Ft
2018. november 18., vasárnap
Jenő

Egyéb Szeged

A szegedi vasútállomások históriája

Múltidéző sorozatunk e heti részében górcső alá vesszük a szegedi vasútállomások történetét, a Nagyállomástól kezdve az Orient Expressz által érintett újszegedi állomáson keresztül az elfeledett Tisza pályaudvaron át egészen a víz előtti Szeged-Rókusig.

Annak ellenére, hogy Szegedet már 1854-ben elérte a vasút, az első állandó állomásépületet csak négy évvel később, 1858-ban építették fel. 1902-ben a megnövekedett utasforgalom miatt a MÁV úgy döntött, hogy átépítteti a már meglévő szegedi állomásépületét. Az átépítéshez a korszak egyik legnevesebb építészét, Pfaff Ferencet kérték fel, aki historizáló stílusjegyekkel díszítve megalkotta a szegedi Nagyállomást.


A Nagyállomás amellett, hogy városunk egyik legfontosabb közlekedési csomópontjának számít, egyben Csongrád megye legforgalmasabb vasútállomása. Ide futnak be a Budapestről és Békéscsabáról érkező vonatok. Igaz, a tram- train építési munkálatai miatt a békéscsabai vonalon a vasútforgalom átmenetileg szünetel.

Újszeged, ahol még az Orient Expressz is pöfögött


Elhagyatott állomásépület, bedeszkázott ablakok, leégett kocsma, kóbor kutyák, hajléktalanok, gazzal benőtt vasúti pálya, napi két pár vonat és elégedetlen utasok – így lehetne legjobban leírni Szeged egyik szégyenfoltját, az újszegedi vasútállomást. Természetesen ez nem volt mindig így. Az egykor szebb napokat is látott újszegedi vasútállomás 1883 és 1888 között élte aranykorát, amikor is a Párizstól Várnáig közlekedő Orient Expressz Szegednél kelt át a Tiszán, és az újszegedi síneken zakatolt tovább a Balkán felé. A második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasúti Tisza-hidat, ezáltal Újszeged elvesztette közvetlen kapcsolatát a Nagyállomással. A Kádár-korszak hozott még egy utolsó fellendülést az állomás életében, de a rendszerváltás óta folyamatosan a pusztulás útján halad az újszegedi megálló.

A lepusztult Tisza pályaudvar

A szegedi oldalon fekvő Tisza pályaudvar sorsát is negatívan befolyásolta a robbantás – az állomás az évtizedek alatt az enyészetté vált, de azért két sínpár és egy emléktábla emlékeztet minket arra, hogy egykor itt állt Európa legmodernebb vasúti átkelője.

Az egykori állomás Újszegeden

A Tisza pályaudvarnak is volt még egy fellendülése a második világégést követően, ugyanis 1975-ig ott volt a 760 milliméter nyomtávú vasút központja, fűtőháza. Az állomásra egykor villamos is vezetett, a 6-os járat a Dugonics térről, később a mai Mars térről, azonban a járat 1966-ban megszűnt, és a kisvasút 1975-ös bezárása után nem maradt személyi forgalom a pályaudvaron. Azóta a teherpályaudvar gyakorlatilag kihasználatlanul áll.

A Rókusi – „víz előtti” – pályaudvar

A Szeged-Rókus vasútállomás 1869 szeptemberében nyílt meg az Alföld–Fiumei Vasúttársaság szegedi fejpályaudvaraként. Az állomásépület átvészelte az 1879-es nagy árvíz pusztítását, így Szeged legrégebbi – „víz előtti”– épületei közt tarthatjuk számon. Jelentőségét tekintve sokáig a Nagyállomás vetélytársa volt, azonban a trianoni békediktátum következményeként az állomás forgalma jelentősen visszaesett. Az államszocializmus idején a Rókusi pályaudvarnak elsősorban teherforgalmi szerepe volt, ami a rendszerváltás után a szegedi ipar hanyatlásával csökkent. Azóta elsősorban az elővárosi személyforgalmat szolgálja ki.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Rossz a menetrend!

    Rossz a menetrend!

    Egy rejtettkamerás felvétel szerint az ütemezés miatt késnek a városban közlekedő buszok.

  • Márton-napi vigadalom

    Márton-napi vigadalom

    Szekszárdon november 10-én és 11-én szervezték meg a Márton-napi rendezvényt, amelyet negyedik alkalommal rendezett meg a város.

  • Még tizennégy fellépő

    Még tizennégy fellépő

    Újabb három külföldi és tizenegy magyar zenekar fellépését jelentette be a Rockmaraton szervező csapata.