EUR: 317,60 Ft
CHF: 280,86 Ft
2019. január 19., szombat
Sára, Márió

Belföld

A történész szerint 1956-ban vezetett robbanáshoz a terror

1956-ban vezetett robbanáshoz az a terror, amelyet 1945 után egyre inkább megtapasztalt a magyar társadalom – mondta Galambos István történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A feszültséget gerjesztő okok között említette a kuláküldözést, a padlásseprést, az emberek elhurcolását, a koholt vádak alapján történő ítéleteket, illetve a tömeges internálásokat.


A forradalmat megelőző napokban már benne volt a levegőben a feszültség, maga a kommunista párt és a szovjet hadvezetés is várt egyfajta robbanást – fejtette ki.

Galambos István elmondta: Nagy Imre körül kialakult egy értelmiségi kör, akik változást szerettek volna, de 1956 nem a kommunista párt belügye volt. A vidék Magyarországa szintén változást szeretett volna, illetve voltak olyanok, akik nem a pártállam, a kommunista diktatúra keretei között képzelték el a változást – hangsúlyozta.


A történész kiemelte: az újságok a kommunista hatalom kezében voltak, de a hírek a személyes kapcsolatokon keresztül mégis eljutottak vidékre, egyetemisták küldöttségei például felkerestek vidéki városokat, emellett nagy szerepük volt a közlekedésben dolgozóknak is.

A forradalom kirobbanása után vidéken is tüntetések voltak, megsemmisítették a kommunista hatalom jelképeit, a dolgozókról vezetett személyi adatlapokat, a begyűjtési íveket, a diktatúra különböző összeírásait. Közigazgatási funkciójú forradalmi tanácsokat, illetve forradalmi bizottságokat választottak, a rend fenntartására létrehozták a nemzetőrséget. A harmadik fontos forradalmi szervet a munkástanácsok jelentették, amelyek november 4-e után is folytatták a küzdelmet a munkások jogaiért – hangsúlyozta a történész.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Megjelent a Szent Korona útját bemutató kötet

    Megjelent a Szent Korona útját bemutató kötet

    A Szent Korona kalandos útjáról jelent meg kötet a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának munkája nyomán – mondta Pálffy Géza történész, a kutatócsoport tagja az M1 aktuális csatornán szombaton.

  • Február 4-től Pécel és Aszód között nem járnak a vonatok

    Február 4-től Pécel és Aszód között nem járnak a vonatok

    Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt. Az első ütemben május 12-ig tartó menetrendi változások között van, hogy InterCityk helyett a Keleti pályaudvar és Hatvan között pótlóbuszok járnak majd, a többi vonat helyett (eltérő szakaszokon) lesznek pótlóbuszok – közölte a MÁV pénteken az MTI-vel.