EUR: 319,38 Ft
CHF: 282,05 Ft
2019. január 18., péntek
Piroska

Belföld

Az EU javaslata a Frontex átalakításáról sérti a nemzeti szuverenitást

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló EU-javaslatot és megállapította, hogy ugyan a határvédelem megerősítése üdvözlendő szándék, de a tervezetnek több olyan pontja van, amely sérti a nemzeti szuverenitást.

Az Alapjogokért Központ az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében azt írta: bár az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésén az Európai Bizottság képviselője egyértelművé tette, hogy továbbra is pozitív folyamatnak tekintik a migrációt, a testület retorikájában az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a határvédelem fontossága is. Ennek jegyében mutatták be szeptemberben a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló rendelettervezetet, amelynek hivatalos célja a külső határok és a migráció hatékony “menedzselése” – emlékeztetettek.


Az Alapjogokért Központ a javaslat vizsgálatakor megállapította, hogy önmagában az is kérdéses, hogy a határvédelmi ügynökség “megújításának” célja az uniós határok hatékony védelme vagy csak az eddigi uniós irányvonalat követve az illegális migráció legális csatornákba történő terelése.

Úgy látják, az utóbbi értelmezést erősíti a bizottság hét pontból álló, korábban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja, amely kifejezetten migrációbarát irányba tolná el a közös európai menekültügyi rendszer szabályozását. Az ezt “kiegészítő” Frontex-javaslattal kapcsolatban mindemellett problematikus, hogy a szöveg a határok “biztosítása” mellett a migráció “menedzseléséről”, nem pedig annak megállításáról szól – hangsúlyozták.


Közölték: az is kifogásolható, hogy a határvédelmi beavatkozásra végső esetben már nem a tagállamok, hanem a bizottság döntése alapján kerülhet sor, és a javaslat nem definiálja, mit ért “hatékony határvédelem” alatt, így beavatkozási lehetőséget kínál a bizottság számára akkor is, ha szerinte “túl szigorúak” a tagállami intézkedések. Az is problémát jelenthet, hogy a tervezet megerősíti: tagállami döntés alapján nem lenne kötelező szankciót alkalmazni az illegális határátlépőkkel szemben – magyarázták.

Az elemzésben kiemelték: nem uniós irányelvről van szó, holott az irányelv csak megszabja a tagállamoknak a követendő irányt, így átültetésekor a tagállami jogrendszerekbe a tagállami parlamenteknek nagyobb tér biztosított a megfelelő szabályozás kialakítására. Ezzel szemben a rendelet kötelező erejű jogi aktus, amely minden tagállamra nézve közvetlenül alkalmazandó – mutattak rá.

Hangsúlyozták: ez azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárás rendeleti szintű szabályozásával a tagállami eljárások egységesítésére törekednek, amivel csökkentenék a nemzeti parlamentek mozgásterét a szabályozás tekintetében.

Az Alapjogokért Központ elemzésében kitértek arra is, hogy a csomag részeként a jelenleg csak kisegítő funkciókkal bíró Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból (EASO) egy a menekültügyi kérelmek tagállami elbírálásába közvetlen beavatkozási lehetőséggel felruházott uniós menekültügyi ügynökséget hoznának létre. Emellett felülvizsgálnák a menedékkérelmek elbírálásáért felelős uniós tagállam meghatározására szolgáló dublini rendszert is. Ennek lényege az lenne, hogy egy úgynevezett korrekciós mechanizmus révén a migránsok egyik tagállamból a másikba helyezésének eszközét a menekültügyi eljárásrend állandó részévé tennék, ami egy felülről nyitott, korlátlan és automatikus elosztási mechanizmus lenne – írták.

Úgy vélték, félő, hogy az azonos sztenderdek kialakítására azért törekszik az EU, hogy a nemzeti intézkedéseket ellehetetlenítve megkönnyítse a csatlakozást az ENSZ globális migrációs csomagjához.

Az Alapjogokért Központ szerint összességében értékelendő, hogy az Európai Unió kísérletet tesz a határvédelem megerősítésére, de “a javaslat szóhasználata hagy némi kívánalmat maga után”, és csak további tárgyalások során dőlhet el, hogy támogatható-e a rendelettervezet Magyarország részéről. “Egyelőre úgy tűnik, a tervezet valódi célja nem a határok megvédése, hanem a migráció legalizálása és a nemzetállami hatáskörök csökkentése” – fogalmaztak az elemzésben.

Kapcsolódó Cikkek

  • Magasan vezet a Fidesz

    Magasan vezet a Fidesz

    Nem igazán veheti fel a versenyt a Fidesszel szemben egyik párt sem, ugyanis a biztos szavazók 53%-a támogatja a kormánypártot – derült ki a Századvég januári elemzéséből.

  • Korlátoznák a németek az orvosok elvándorlását

    Korlátoznák a németek az orvosok elvándorlását

    Bár évek óta az az ellenzéki narratíva, hogy a magyar orvosok az egészségügyi rendszer áldatlan állapotai miatt vállalnak külföldön munkát, Jens Spahn német egészségügy miniszter rácáfolt: Németországban legalább ekkora problémát okoz az évtizedes jelenség, olyannyira, hogy a németek uniós szabályozást szorgalmaznak.

  • Tovább fogyatkozik a Jobbik

    Tovább fogyatkozik a Jobbik

    Ismét tömegesen távoztak a Jobbikból. A választások óta darabokra hulló pártot ezúttal Veszprém megyében hagyták el heten, akiknek a szemét szintén szúrja a Jobbik kebelbarátsága a baloldallal.

  • Sorosnak kedvező döntést szavazott meg az EP

    Sorosnak kedvező döntést szavazott meg az EP

    A Fidesz szerint ismét bebizonyosodott, hogy a brüsszeli migrációs politika mögött Soros György áll. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta, hogy  az európai emberek pénzéből több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek, támogatva ezzel a migrációt.