2019. november 19., kedd
Erzsébet

Belföld

Buda-Cash-botrány: Öt vádlottat ítélt el a bíróság

Elítélte a Buda-Cash-botrány 5 vádlottját a Fővárosi Törvényszék pénteken.

Varga Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. Valamennyi vádlottnál vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A döntés nem jogerős. Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek.


Az öt vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében találta bűnösnek a bíróság, a másodrendű vádlottat ezenkívül felbujtóként, a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottat pedig bűnsegédként is.

Feltételes szabadlábra valamennyien legkorábban a büntetés kétharmadának letöltését követő napon bocsáthatók. A büntetés időtartamába beszámítják az előzetes letartóztatásban, háziőrizetben eltöltött időt.


A vádlottakat 10 évre eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselők legyenek, mert a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el. A vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ügyben egyéb érdekelteknél is vagyonelkobzást rendeltek el.

Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.

A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház, amelynek ügyfelei nem léphettek fel magánfélként, így polgári jogi igényüket egyéb jogi úton érvényesíthetik.

A bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el a másodfokú eljárás befejezéséig, a vádlottaknak minden héten egyszer jelentkezniük kell a lakóhelyük szerinti rendőrségnél, és a bíróság által meghatározott területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A brókercég tevékenységi engedélyét 2015. március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte a felszámolását, továbbá büntetőfeljelentést tett.

A vádirat szerint Varga Péter és társai a brókerház működtetése során 2007-től bűnszervezetet hoztak létre, az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben eltulajdonították. Céljuk kezdetben a csőd elkerülése, a cég fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek pénzét nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem egy részét különböző offshore cégekbe utalták.

A Fővárosi Főügyészség három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig rendszeresen vásároltak az ügyfelek pénzéből tőzsdén forgalmazott papírokat anélkül, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna, így próbálták a korábban jogtalanul eladott részvényeket pótolni, több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.

A második vádpont szerint az elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között a brókerház kezelésében lévő vagyonból mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át különböző offshore cégek számláira. A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján pótolják, rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül, amivel a DRB bankcsoportnak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy összetett, kereszttulajdonlásokkal tarkított tulajdonosi hálót hoztak létre, amelyben legalább öt offshore cég volt, melynek áttekinthetetlenségét valamennyi felügyeleti jelentés megállapította. A tulajdonosi és a vezetői kör megegyezett, az öt vádlott hozta tulajdonosi, vezetői minőségében a döntéseket.

Az informatikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy az adatbázisba felülről bele lehetett nyúlni, naplózás nem volt, így nem lehetett látni, milyen módosítás történt az adatokban. A felügyeletnek adott dokumentumokban törölhettek sorokat.

Kitért arra is, hogy az 1997-1998-as válság súlyosan érintette a befektetési szolgáltatókat, sokan csődbe mentek vagy hatalmas veszteségeket realizáltak. Arról, hogy a Buda-Cash-nél mekkora veszteség keletkezett, nem állnak papíralapú adatok rendelkezésre, a vádlottak állítása szerint 4 milliárd forint – ismertette a bíró.

A hiány rendezésére a tőkeemelés vagy csődjelentés lett volna a megoldás, a vádlottak azonban ehelyett fiktív ügyfélszámlát hoztak létre, majd takarékszövetkezeti akvizícióról határoztak. A bíróság szerint utóbbi ötlet akár alkalmas lehetett volna arra, hogy a takarékszövetkezeteket nagybankként értékesítve a hiány megszűnjön.

A harmadik személyek javára történő utalásokra a bíróság szerint nem csak azért került sor, hogy megvédjék az ügyfelek vagyonát.

A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem állapította meg, mivel álláspontja szerint a szervezettség a brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.

Indoklásában kitért arra is, hogy a bíróság valamennyi vádlott szerepvállalását azonos súlyúnak látta, enélkül nem működött volna ilyen sokáig ez a rendszer, ezért valamennyiük esetében azonos tartalmú és mértékű szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ekkorra készülhet el a gyermekvédelmi stratégia

    Ekkorra készülhet el a gyermekvédelmi stratégia

    Várhatóan jövő tavaszra elkészül a kormány gyermekvédelmi stratégiája – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy a gyermekjogi világnap alkalmából tartott keddi budapesti rendezvényen.

  • A pénzügyi biztonság lesz az idei tanévben a Pénz7 kiemelt témája

    A pénzügyi biztonság lesz az idei tanévben a Pénz7 kiemelt témája

    A pénzügyi biztonság, valamint az “ötletből vállalkozás” lesz a pénzügyi és vállalkozói ismeretek bővítését célzó, Pénz7 elnevezésű program kiemelt témája az idei tanévben – hangzott el azon a keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyen kormányzati és pénzügyi intézményi szereplők aláírták a 2020.

  • Tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona

    Tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona

    Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 1425 milliárd forintra rúgott az idei harmadik negyedév végén, ami az egy évvel korábbihoz képest 7,1, az idei második negyedévvégéhez viszonyítva pedig 2 százalékos emelkedés – mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.