2018. november 14., szerda
Aliz

Külföld

Egyes nyugati országokban a létezés biztonságpolitikai kihívás a zsidóságnak

A zsidó közösségek biztonságát nyilvánvalóan nem segíti, ha nagy számban vannak jelen kevésbé integrálódott, muszlim gyökerű csoportok a társadalomban, Európa jövője szempontjából azonban a kulcskérdés az, hogy alapértékeit és közösségi rendszerét megőrizve magába tudja-e olvasztani a leginkább gazdasági érdekek által vezérelt idevándorló tömeget – mondta Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Időknek a lap szerdai számában megjelent interjúban.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetőségi tagja az Európai Néppárt által a portugáliai Ericeirában rendezett Vallásközi párbeszéd című konferencián az európai identitásválság gyökereiről és az identitáspolitikák lehetséges alternatívájáról is nyilatkozott.


Elmondta, Európában az Egyesült Királyságban és Franciaországban él a legnagyobb lélekszámú zsidó közösség, és mindkettőről elmondható, hogy a zsidóság számára a mindennapi létezés biztonságpolitikai kihívást jelent. “A zsidó identitással kapcsolatos diskurzust tehát kevésbé a zsidó közösség és a többségi társadalom viszonya tematizálja, sokkal inkább az, hogy a jelenkor körülményei között milyen módon lehet biztosítani a túlélést ezekben a társadalmakban” – fogalmazott.

Hozzátette: ezzel szemben Kelet-Európában, így Magyarországon is, kevésbé a fizikai biztonság kérdései, sokkal inkább a többségi társadalom és a zsidó közösség sok évszázados, meglehetősen szerteágazó történetű együttélésének kölcsönösen tisztázatlan és így még sok helyütt tisztázandó dinamikái határozzák meg a diskurzust.


Bodnár Dániel Magyarországról elmondta, “a kormányzat és az általa kialakított jogi környezet minden szempontból szolgálja a zsidó közösség önvédelmének és védelmének keretrendszerét, de emellett számot kell vetni a ténnyel, hogy a muszlim közösség itt elhanyagolható lélekszámú. Ez pedig azzal is korrelációt mutat, hogy nincsenek fizikai atrocitások a zsidó közösséggel szemben.”

Közölte, Magyarországon a zsidó közösség aránya a társadalom lélekszámához viszonyítva nagyjából ugyanakkora, mint Franciaországban. Magyarországon körülbelül 120 ezres a zsidó közösség, a 60 milliós Franciaországban pedig körülbelül 600 ezres. A Franciaországban tapasztalható antiszemita atrocitások száma 2017-ben valahol 1800 körül mozgott, amelynek fele fizikai atrocitás volt, míg Magyarországon ez a szám 37, amelyek közül egyik sem volt fizikai jellegű – mondta.

A pittsburghi zsinagógában múlt szombaton történtekről elmondta, a dráma – a fájdalmas megrendülésen túl – évtizedek óta folyó jogelméleti viták fő kérdéseire világít rá.

“A gyűlöletbeszéd, az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása vagy az anonimitásba burkolózó fenyegetések mind olyan jelenségek, amelyeknek nagymértékű elterjedése a szólásszabadság korlátozhatatlansága mellett szóló érveket szomorú tanulságokkal járó eseteken keresztül kezdik lebontani. Az antiszemita, rasszista gyűlölet a verbalitásból egyre gyakrabban csap át fizikai atrocitásokba” – fejtette ki.

Kapcsolódó Cikkek