2018. november 15., csütörtök
Albert, Lipót

Belföld

Kúria: A munkáltató szabályzata nem korlátozhatja a kártérítési kötelezettségét

Nem korlátozhatja a munkáltató belső szabályzata a kártérítés-fizetési kötelezettségét – erősítette meg a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos pereket vizsgálta, az egységes ítélkezési gyakorlat érdekében.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma (KMK) az év elején már megvizsgálta a munkáltatók egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségének általános szabályait, a mostani vizsgálat az összegszerűséggel kapcsolatos kérdéseket tekintette át. A bíróság azért vizsgálta a kérdést, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak.


A kártérítés megállapításának alapelveit a KMK kollégiumi véleményben is rögzítette.

A Tallián Blanka tanácselnök vezette munkacsoport áttekintette az alsóbb fokú bíróságok ítéleteit és arra jutott, a bíróságok által alkalmazott, korábbi állásfoglalások a jövőben is irányadónak tekinthetők.


A munkacsoport arra jutott, illetve a kollégiumi vélemény rögzíti, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem megállapításánál a számítás alapja a károsult havi átlagjövedelme, a jövedelemkiesést pedig töredék hónap nélkül, zárt egy év alapján kell számolni. A munkacsoport megerősítette, hogy az elmaradt jövedelmet abban a pénznemben kell vizsgálni, amelyben ahhoz a károsult hozzájutott, vagyis, a részben vagy egészben külföldi pénznemben fizetett jövedelmet külföldi pénznemben kell megítélni.

A munkacsoport hangsúlyozta azt is, a kártérítés iránti követelés elévülése a károsodás bekövetkezésével, a kártérítés iránti követelés esedékessé válásával megkezdődik.

Azt is egyértelművé tette a munkacsoport, hogy a társadalombiztosítási ellátáson túli további indokolt költségként megállapított úgynevezett marasztalási összeg nem irányulhat a kellő mértéktartást meghaladó igények kielégítésére.

A munkacsoport megerősítette, hogy a károsult közvetlenül érvényesítheti a vele vagyonközösségben élő hozzátartozója olyan költségeit, amelyek az ő személyéhez közvetlenül kapcsolódnak, a hozzátartozó az egyéb kárait pedig a perben félként érvényesítheti.

A tartást pótló járadékkal kapcsolatban leszögezték, annak célja, hogy a káresemény előtti életszínvonalat hozzávetőlegesen biztosítsa, az összegét pedig a munkavállaló káresemény előtti átlagkeresete és a társadalombiztosítási ellátás között mutatkozó különbözetként kell megállapítani. A járadék iránti igény elévülési időn belül érvényesíthető.

A járadék emelésénél a más munkavállalók bérének százalékos emelkedését kell figyelembe venni, olyan béremelkedés alapján, amely a károsultat is érintette volna.

Általános kártérítés megállapítása akkor lehetséges, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki.

A munkacsoport véleményét a KMK elfogadta, a dokumentum és a kollégiumi vélemény a Kúria internetes oldalán teljes terjedelmében olvasható.

Kapcsolódó Cikkek

  • Óriásit megy a hazai GDP

    Óriásit megy a hazai GDP

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárhatással kiigazított adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

  • Hazudni tanít migránsokat a sorosista NGO – Videó!

    Hazudni tanít migránsokat a sorosista NGO – Videó!

    Rejtett kamerás felvételen mesélte el egy kanadai dokumentumfilmesnek Ariel Ricker, az Olaszországban Soros pénzéből migránsokat simogató Advocates Abroad vezetője, hogyan tanítják meg hazudni és szerepet játszani az oda érkező migránsokat, akik az így szerzett tudással képesek átverni az EU határellenőrző rendszerét.

  • Staudt ügyében is nyomoz a NAV

    Staudt ügyében is nyomoz a NAV

    A Nemzeti- Adó és Vámhivatal az ügyészség utasítására már Magyarországon is nyomozást rendelt el abban az ügyben, melynek a feljelentés szerint Staudt Gábor az egyik elkövetője.