EUR: 321,20 Ft
CHF: 281,49 Ft
2018. november 16., péntek
Ödön

Belföld

Magyarország arányos válaszlépést tett az ukrán kiutasításra

Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön nemkívánatos személlyé nyilvánította az egyik beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ukrán intézkedésre tett arányos válaszlépésként Magyarország kiutasít egy ukrán konzult.

Az ukrán külügyi tárca tájékoztatása szerint a minisztérium a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból.


A közleményben nem szerepel a kiutasított konzul neve.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal.


Kiemelte, hogy az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett.

A miniszter elmondta, hogy bekérették a tárcához a budapesti ukrán nagykövetet, és közölték vele, hogy 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot egy, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak.

Szijjártó Péter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció keretében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy.

Közölte: az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte az ukrán nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.

Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket. Ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez – jelentette ki -, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni – szögezte le, hangsúlyozva: Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter később, kijevi sajtóértekezletén lezárt kérdésnek nevezte a beregszászi magyar konzul kiutasítását, hozzátéve, hogy már csak a konzul távozásának “technikai megvalósítása” maradt hátra, továbbá a konzultációk Magyarországgal arról, miként valósul meg a jövőben a konzuli szolgáltatások teljes “spektruma” Ukrajnában.

“Ebben az esetben ez egy teljesen alapvető kérdés számunkra. A konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény Magyarország általi megsértésének kérdése, hiszen képzeljék el, ki gondolta volna, hogy magyar konzulok a magyar konzulátuson magyar útleveleket adhatnak ki ukrán állampolgároknak. És ez megtörtént, ráadásul nem burkoltan, igen úgy, a konzul bizonyos instrukciókat ad az ukrán iratokkal való manipulációkra. Ezért ez elvi kérdés számunkra” – fejtette ki.

Klimkin kijelentette: nem áll szándékában a magyar-ukrán kapcsolatok elmérgesítése. Szavai szerint Ukrajna stratégiája a konstruktív és következetes párbeszéd Magyarországgal.

Klimkin Facebook-bejegyzésében pedig “teljességgel és alapvetően nem megfelelőnek” nevezte, hogy a beregszászi magyar konzul kiutasítására Magyarország egy ukrán konzul kiutasításával válaszolt. Közölte, hogy a Magyarországról kiutasított diplomata az ukrán külügyminisztérium ungvári kirendeltségén fog dolgozni.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Beregszászon kijelentette: a jelenlegi feszült magyar-ukrán viszony nincs hatással a kárpátaljai magyar közösség anyaország általi támogatására, a magyar kormány továbbra is ki fog állni a kárpátaljai magyarság mellett. Hangsúlyozta: a támogatási programok tovább folytatódnak a következő években is, hiszen a magyar kormány szeretné a két nép közötti barátságot építeni, a magyar-szerb megbékéléshez hasonlóan a magyar-ukrán megbékélés útját szeretné járni.

Az LMP közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna kiutasított egy beregszászi magyar konzult. Korábban az LMP országgyűlési képviselői, Keresztes László Lóránt és Ungár Péter a parlament illetékes bizottságainak összehívását kezdeményezték az ügyben.

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) frakciószóvivője budapesti sajtótájékoztatóján a beregszászi magyar konzul nemkívánatos személlyé nyilvánítására vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy az Orbán-kormány számos súlyos törvénysértést követett el azáltal, hogy az áprilisi választás előtt szavazókat telepített át Ukrajnából, ami diplomáciai bonyodalmat okozott.

Az ukrán parlament csütörtökön első olvasatban elfogadta az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A nyelvtörvény-javaslat az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint kimondja: Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. Az államnyelv nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek