EUR: 320,99 Ft
CHF: 282,36 Ft
2018. november 20., kedd
Jolán

Belföld

Szijjártó: A V4-ek közös politikai akarata a Budapest-Varsó gyorsvasúti összeköttetés

A Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó gyorsvasúti összeköttetés megteremtése a visegrádi négyek közös politikai akarata – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának nyilatkozva a szlovákiai Csorbatón miután a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közlekedési ügyekért felelős minisztereivel tárgyalt hétfőn. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a találkozó résztvevői.

“Azt a döntést hoztuk közösen, hogy a V4-ek fővárosai és nagyvárosai között egy gyorsvasút összeköttetést hozunk létre, Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó útvonalon” – mondta Szijjártó Péter, rámutatva: a döntés mind a négy ország politikai akaratával találkozik. Hozzátette: már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, novemberben pedig összeül az a négyoldalú munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.


A magyar diplomácia vezetője elmondta: megközelítőleg fél évig tart, amíg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárások lezajlanak, attól számítva pedig másfél-két évet vesz majd igénybe a szakmai munka. Hozzátette: “szerettük volna, ha ez gyorsabban megy, de a partnereink azt kérték, hogy ezt az időt hagyjuk meg, tekintettel a vasúti szakasz hosszára”.

Kifejtette: politikai döntés született arról is, hogy a gyorsvasúti összeköttetés megteremtéséhez egy teljesen új, legalább óránkénti 250 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítése szükséges. A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő gyorsvasúti szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brünnben állnak majd meg.


Szijjártó Péter a projekt finanszírozására vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a hétfői találkozón részt vettek az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselői is, akik érdeklődnek a projekt iránt. Megjegyezte, az EBB eddig is sok vasúti beruházást finanszírozott, ám 2008 óta ezeknek eddig csupán kevesebb, mint 14 százaléka volt közép-európai.

“Itt az ideje, hogy Közép-Európa is jobban kihasználja az EBB idevonatkozó forráslehívási lehetőségét (…), de látni kell, hogy itt nem támogatásról hanem hitelről van szó, tehát abban maradtunk, hogy a pénzügyi források tekintetében a versenyt tekintjük irányadónak” – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője, aki szerint nemzetközi finanszírozási intézmények hitelajánlatait is megvizsgálják majd. Hozzátette: a projektet “tipikusan visegrádi” beruházásként kezelik, és a megvalósításához szükséges forrásokról is együtt akarnak tárgyalni a V4-ek.

A találkozó végén az új vasúti beruházásról együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a hétfői találkozó résztvevői, ebben a gyorsvasúti összeköttetést a közúti és a légi közlekedésnek valós alternatívát állító megoldásként nevesítik.

Szijjártó Péter a tárgyalásnapot lezáró sajtótájékoztatón rámutatott: Közép-Európában nagyon ritkák az észak-déli irányú infrastruktúrák és szűkösek a határátkelési lehetőségek is. Leszögezte: ezeket a versenyhátrányokat mielőbb orvosolni kell, amihez nagyban hozzájárul majd a stratégiai fontosságú új vasúti összekötetés, amivel – mint mondta – “újabb visegrádi sikertörténetet írunk majd.”

Dan Tok cseh közlekedésügyi miniszter ugyancsak stratégiai fontosságúnak nevezte a tervbe vett új vasúti összeköttetést, rámutatva, hogy ez a V4-es partnereket köti össze. Leszögezte: a megvalósításnak mihamarabb el kell kezdődnie.

Andzej Adamczyk, az infrastruktúráért felelős lengyel miniszter rendkívül örömtelinek nevezte, hogy egy újabb kapocs jön létre a négy ország között a vasútvonal által, amely valós konkurenciát jelent majd a légi közlekedésnek.

Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszter a nap témáit foglalta össze, elmondta: a vasúti fejlesztésen kívül tárgyaltak a közúti fuvarozók helyzetéről, a Via Carpatia közúti infrastruktúra fejlesztésről, valamint néhány, a közös határokon épített, de már használaton kívül lévő épület szanálásáról is.

Kapcsolódó Cikkek