2018. november 17., szombat
Gergő, Hortenzia

Belföld

Tesz 56-ra a momentumos polgármester

Nem engedélyezte Pusztahencse momentumos támogatottságú polgármestere, hogy a település közterületén kihelyezzenek egy ’56-os emlékművet. Bán István a Lokálnak arról is beszélt, hogy szerinte nem olyan fontos a forradalom és szabadságharc, ezért megemlékezés sem lesz a faluban.

A Momentum támogatta Bán Istvánnak (középen, Fekete-Győr András mellett) nem fontos ’56 emléke Fotó: Mandiner

A Tolna megyei Pusztahencse momentumos támogatással időközi választást nyert polgármestere, Bán István nem megy el az október 23-i állami ünnepen rendezett koszorúzásra ahhoz az emlékműhöz, amelyet Szabó Ferenc, az E.K. 56-os Politikai Szervezetek Szövetségének elnöke, a forradalom túlélője készíttetett saját egymillió forintjából. A domborművet a faluban az előző polgármester, Iker Ibolya hivatali ideje alatt készítették el, de Bán azt is elismeri, hogy ő nem engedte közterületen elhelyezni az emlékművet, ezért áll az a katolikus templom falán.


Sir Szabó Ferenc saját pénzéből állíttatta az emlékművet Fotó: facebook/szabo.ferenc

– Arról a több mint 200 vértanúról, akiket a forradalom után felakasztottak, meg kell emlékezni – szögezte le lapunknak a sokáig az angliai Bradfordban élő Szabó Ferenc, aki a Jászai Mari téren harcolt a forradalom idején, és aki az elmúlt években saját pénzéből három egyforma emlékművet emeltetett. Egyet Csepelen, egyet a Péterfy Sándor utcai kórházban és egyet az ’56-os vértanú, Andi József szülőhelyén, a Tolna megyei Pusztahencsén. Utóbbival van baja a település polgármesterének, aki nemcsak közterületre helyeztetni nem akarta a domborművet, de Szabó Ferenc szerint még a templom faláról is elvitetné. – Úgy tudom, a polgármester valamelyik rokona a templomszolga, aki közölte, hogy „nincs kedve a koszorúzások után a szemetet eltakarítani” – mesélte a forradalom nemzetőr veteránja.

Ez utóbbit lapunknak a polgármester igyekezett  cáfolni. Bán István állítja: ő ilyenről nem tud, de azt elismerte, hogy az állami ünnep alkalmából ő biztosan nem vesz részt a civilek megemlékezésén a dombormű mellett. Sőt, az önkormányzat semmilyen megemlékezést nem szervez október 23-ára.


– Itt ennek sosem volt különösebb hagyománya – próbálta indokolni az ünnep negligálását Bán István polgármester, aki azt is kijelentette: nem tartja fontosnak az 1956-os vértanúkról szóló megemlékezéseket, majd lecsapta a telefont.

Az október 23-i pusztahencsei megemlékezésen a koszorúzás és a megemlékezés után Szávolovics Gabriella nótaénekesnő előadásában hangzik majd el a Magyarok Világhimnusza.

 

Andi József (Pusztahencse, 1924. március 27.– Budapest, 1958. március 6.)

Fotó: BM

Magyar katonatiszt az 1956-os forradalom utáni megtorlás mártírja. 1950-ben önként bevonult katonának, a tiszti vizsga után hadnagyi rangot kapott. A honvédelmi minisztériumban lett párttitkár, majd a mátyásföldi repülőegységhez helyezték, ahol a titkos irodában dolgozott. 1955-ben főhadnaggyá léptették elő. 1956. október 23-án jelentkezett a Nemzetőrségbe, a Csepel-szigeti ellenállásban vett részt. A forradalom leverése után, 1957 elején forradalmi tevékenysége miatt leszerelték, majd május 24-én letartóztatták és három társával golyó általi halálra ítélték.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek