EUR: 322,77 Ft
CHF: 282,58 Ft
2018. október 23., kedd
Gyöngyi

Külföld

Új javaslat! Az Ausztráliába bevándorlók egy része nem költözhetne a nagyvárosokba

Az Ausztráliába újonnan érkező bevándorlók egy része nem költözhetne a nagyvárosokba, például Sydneybe, Melbournebe, Brisbanebe, ehelyett kisebb városokban és vidéken lakhatnának – ismertette javaslatát kedden Alan Tudge, az ausztrál kormány egyik tagja.

A népesség- és várospolitikáért, illetve városi infrastruktúráért felelős miniszter előterjesztésének célja, hogy enyhítse a legsűrűbben lakott nagyvárosok túlnépesedettségét, amely településekről az újonnan érkező bevándorlókat akár ötéves időtartamra is kitilthatnák.


Ausztrália legnagyobb városainak túlnépesedése a kormány szerint évi 25 milliárd ausztrál dolláros (17,7 milliárd USD) többletköltséget jelent, ám ez az előrejelzések szerint 2030-ig ez elérheti az évi 40 milliárdot is.

Tudge kiemelte, hogy ez “jelentős kihívás a családok, illetve a nemzetgazdaság számára”, ezen a népesedésnövekedési “egyenlőtlenségen” szeretnének korrigálni földrajzi vízumfeltételekkel és ösztönzőkkel. Előterjesztése szerint a vízumok feltételekhez kötése növelheti annak valószínűségét, hogy a bevándorlók tartósan letelepednek az ország kevésbé közkedvelt részein.


Habár Ausztrália a világ egyik leggyérebben lakott országa, a lakosság nagy része városokban él. A fejlett OECD-országok közül Ausztrália népessége (pillanatnyilag 25 millió fő körül) növekszik a leggyorsabb ütemben, jelenleg évi 1,6 százalékkal, azaz 400 ezer fővel. Ez a szám megegyezik a főváros, Canberra lakosságszámával, továbbá az elmúlt években megduplázódott az éves növekedés az előző évtizedhez viszonyítva. Az ausztráliai népességnövekedés mintegy háromnegyed része a tengerentúlról érkező bevándorlásból származik, amely a kormány szerint évente körülbelül 25 százalékkal nő. Az újonnan érkezettek rendszerint a nagyvárosokat – Melbournet, Sydneyt és Brisbanet – részesítik előnyben.

Az ausztrál statisztikai hivatal szerint a népességnövekedés 70 százaléka erre a három városra koncentrálódott 2016-2017 között. A szakképzett munkaerő, illetve a humanitárius segítségnyújtásban részesülők döntő többsége is Sydneyben és Melbourneben telepszik le. A gyors népességnövekedés tette e két várost a leggazdagabbá az országban, azonban a jelenség jelentős kihívásokkal is jár, például a közszférában, a közlekedésben és az egészségügyben.

A miniszteri javaslatban bemutatott, lakhelyválasztásra vonatkozó megszorítás az újonnan érkező bevándorlók több mint felére – a munkaadók által finanszírozott bevándorlás vagy családegyesítés miatt – nem vonatkozhatna, így az új érkezők körülbelül 45 százalékát érintené. Mivel a jövő évi választások egyik fő kampánytémája várhatóan a bevándorlás lesz, ezzel a tervvel szeretnének enyhíteni a nagyvárosok infrastrukturális problémáin. Egyelőre viszont még nem derültek ki részletek arról, hogyan lennének kikényszeríthetők a javaslat feltételei.

Az előterjesztés ellenzői szerint a tervezetben foglalt új vízumszabályozás munkaerőhiányt idézhet elő. Brendan O’ Connor, az ellenzékben lévő Munkáspárt szóvivője szerint “sokkal megfontoltabb megközelítésre lenne szükség az infrastruktúrára nehezedő nyomás enyhítésére”.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek