2018. november 16., péntek
Ödön

Belföld I.kerület

Uniós eljárás: Írásos vélemény benyújtására kérték a magyar kormányt

Írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt az uniós tagállamok illetékes minisztereinek keddi tanácsülésén az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás keretében, az Európai Bizottságot pedig a Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárások bemutatására.

Gernot Blümel uniós ügyekért felelős osztrák miniszter arról tájékoztatta a kollégáit, hogy az EU soros elnöksége miként kívánja lefolytatni az Európai Parlament (EP) által kezdeményezett jogállamisági eljárást.


A luxembourgi ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta, írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt, amelybe annak képviselője bele is egyezett, a bizottságot pedig arra, hogy nyújtson tényszerű áttekintést a kifogásolt ügyekben folyamatban lévő jogsértési eljárásokról.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: lépésről lépésre akarnak haladni, mivel ez az első olyan alkalom, hogy az EP indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, így ez még ismeretlen terület.


“Az osztrák elnökség számára rendkívül fontos a lehető legkorrektebb, legvilágosabb értékelés” – fogalmazott.

Hozzátette, egyelőre nem tudják, mikor kerülhet majd sor a magyar kormány első hivatalos meghallgatására a tagállamok kormányainak tanácsában, erről a beérkezett dokumentumok elemzését követően fognak dönti.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testület kész tájékoztatást nyújtani a kötelezettségszegési eljárásokról, mindig rendelkezésére áll a tanácsnak. Rámutatott: teljesen logikus, hogy a bizottsághoz fordultak az ügyben.

A folyamat hosszú ideig is elhúzódhat. Később akár többször is sor kerül majd a magyar kormány álláspontjának ismertetésére.

A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én, a testület szerint ugyanis Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Következő lépésként a miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy valós-e ez a veszély.

Az Országgyűlés kedden megszavazta a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely felszólítja a kormányt, hogy utasítsa vissza a valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a “csalással elfogadott” jelentéssel szemben.

A miniszterek kedden folytatták a Lengyelországgal szembeni eljárást is, amelynek keretében már kétszer meghallgatták a varsói kormányt.

Ezzel kapcsolatban Timmermans leszögezte: nem javult, sőt tovább romlott a helyzet a legutóbbi tanácsülés óta, különös csalódottságot kelt, hogy ugyan az Európai Bíróság elé került az ügy, a lengyel hatóságok nem állították le, hanem kifejezetten felgyorsították a legfelsőbb bírósági reform végrehajtását.

Folytatni kell a párbeszédet, mindig meg kell adni Varsónak a lehetőséget az álláspontja ismertetésére, és remélhetőleg valamikor sikerül is megoldást találni és biztosítani a jogállamiság alapelveinek tiszteletben tartását – közölte. Hozzáfűzte azonban, jelenleg nem túl derűlátó, mivel a helyzet súlyos aggodalomra ad okot több téren is.

Franciaország és Németország közös nyilatkozattal készült, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy múlt héten új legfelsőbb bírósági tagokat nevezett ki a lengyel államfő, nem várva meg az Európai Bíróság ítéletét. Mint aláhúzták, a lépés “súlyos veszélyt” jelent a bírói függetlenségre, ami kihatással van az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésre is.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Több „Gruevszki-ügy” fut Európában

    Több „Gruevszki-ügy” fut Európában

    Nyugat-európai lapok támadják hazánkat Nikola Gruevszki volt Macedón kormányfő magyarországi tartózkodása miatt, miközben Belgiumban pihen Carles Puigdemont, a lázadás és hűtlen kezelés miatt körözött katalán elnök, Francaiország ad búvóhelyet Sebastien Avajon kokaincsempészetért elítélt benine-i elnökjelöltnek, míg Németországban több mint ezer török diplomata kért menedéket.

  • Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a visegrádi négyek (V4), amely 2019 második felében kezdi meg működését – nyilatkozta a közmédiának Benkő Tibor a V4 tagországok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek csütörtöki szlovákiai biztonságpolitikai tanácskozását követően.