EUR: 323,56 Ft
CHF: 286,84 Ft
2018. december 15., szombat
Valér

Belföld

A ma oktatása a jövő versenyképessége is

A ma oktatása a jövő versenyképessége is; az, hogy milyen színvonalon zajlik az oktatás egy adott országban, alapvetően meghatározza a következő nemzedékek versenyképességének minőségét, de magának a társadalomnak a minőségét is – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja hétfőn Budapesten, a Versenyképes oktatás 2018 – Fókuszban a pályaorientáció című konferencián.

Az uniós biztos az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzetközi Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett konferencián kifejtette: a munkaerőpiac strukturálisan átalakult, a gazdaság egyre flexibilesebbé válik, új szakmák jelennek meg, amelyek új készségeket követelnek.


A másik nagy kihívás a kompetenciák rohamos változása, a hangsúly egyre inkább azon van, hogy ezek kerüljenek előtérbe – mondta. Úgy vélte, az oktatási rendszer szükségszerűen “védekező” pozícióban van, hiszen olyan tudást kell átadnia, amelyet most még sokszor a munkáltatók sem tudnak pontosan meghatározni. Vannak azonban olyan területek, amelyekről biztosan tudni, hogy nagyon fontosak lesznek, ilyenek például a digitális készségek.

A biztos szerint az oktatási rendszer jövőre hangolásakor két stratégia közül – “emberfogás” vagy “területvédelem” – kell választani.


Azaz, az oktatás vagy szakmákra próbál felkészíteni, azzal a rizikóval, hogy egy gyorsan változó gazdasági környezetben a szaktudás elavulhat, egyes szakmák eltűnnek, helyettük újak születnek, vagy pedig területekre, kompetenciákra – mondta Navracsics Tibor.

Hozzátette, ez a kérdés eldőlni látszik, a hangsúly egyre inkább arra tolódik, hogy a területek, kompetenciák képzése kerüljön előtérbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy alapműveltségi területeket kellene megszüntetni vagy akár csak háttérbe szorítani, sokkal inkább azt, hogy a tudás gyakorlati alkalmazhatóságának kell az eddiginél is sokkal inkább előtérbe kerülnie.

Kitért arra is, hogy az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, az EU a tagállamoknak erősen korlátozott mértékben tud segítséget adni.

Az oktatási biztos nem avatkozhat a tagállamok oktatási rendszerének struktúrájába és tematikájába, kötelessége viszont minden olyan együttműködés segítése, amely az úgynevezett európai hozzáadott értékkel segíti a tagállamokat – tette hozzá.

Az Erasmuson belül számos olyan program van, amely segíteni próbálja az oktatás gyakorlatiasítását, ilyen a vállalatok különböző országokban lévő leányvállalatai közötti gyakornoki program finanszírozásának támogatása és az európai szolidaritási testület, amely a határon túli önkéntességi programok támogatása mellett lehetővé teszi a fiatalok más országban történő gyakornokoskodását is – mondta Navracsics Tibor.

A finanszírozáson túl szakpolitikai segítséget tud nyújtani az Európai Bizottság. Az Ifjúsági paktum célja, hogy összehozza a gazdasági, a civil és a kormányzati szférát olyan gyakornoki, önkéntességi vagy bármilyen aktivitási lehetőségek megteremtésére, amelyek közelebb viszik a fiatalokat és az oktatást a munka világához. Az új európai készségstratégia vagy a kulcskompetenciákról szóló keretegyezmény ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a velük kialakított konszenzus alapján – mondta a biztos.

A biztos kiemelte a mérnöki, matematikai, természettudományi oktatás fontosságát. Mint mondta, az üzleti élet részéről óriási nyomás érzékelhető annak érdekében, hogy induljon nagyon erős európai oktatási együttműködés, a leglátványosabb fejlődés a következő években e téren lehet.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke szerint egyre inkább kulcskérdés, lesz-e elegendő szakember a beruházásokhoz. Az elmúlt években jelentősen változott a munkaerőpiac, 2010 és 2018 között közel 800 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, az adófizetők száma 3,7 millióról közel 4,5 millióra emelkedett – mondta. A befektetésösztönzés és a munkahelyteremtés fókusza is a minőség irányába tolódott el a mennyiség helyett.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években 96 esetben hoztak nagybefektetők pozitív döntést, a befektetések 3,5 milliárd eurónyi működőtőkét valamint több mint 17 ezer új munkahelyet jelentenek, és 19 ágazatot érintenek. A befektetések egyre inkább a magas hozzáadott érték irányába tolódnak el.

Ezért az oktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a munkaerőpiac jövőbeni kihívásainak, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pályaorientációra is – hangsúlyozta.

Bársony Farkas, az AmCham elnöke elmondta, a szervezet 2018-ban kiemelt célként tűzte ki, hogy támogassa az oktatás és az üzleti szféra kapcsolatának szorosabbra fűzését, valamint az oktatásból kikerülő fiatalok készségei és a vállalatok elvárásai közötti különbség csökkentését.

A problémán leginkább a pályaválasztási folyamat támogatásával tudnak segíteni a kamara szaktudását és tapasztalatát felhasználva – mondta.

Az AmCham ezért elindította országos karrierorientációs programját és annak online platformját, a karrierorientacio.hu-t. A program első évében kiemelt fontossággal kezelik a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai tárgyak népszerűsítését.

Már több mint 45 cég regisztrált a platformra, és több tucat iskola jelezte részvételét. A program kiemelt szakmai partnere az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – mondta Bársony Farkas.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek