2019. november 20., szerda
Jolán

Belföld

Államtitkár: Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje

Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje; a jelek szerint a Nyugat nem értette meg, hogy a magyarok azért küzdöttek 1956-ban is, mert a végsőkig ragaszkodnak saját kultúrájukhoz, életformájukhoz – jelentette ki Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett hétfői brüsszeli megemlékezésen.

“Európa elfelejtette, hogy ‘két tüdővel lélegzik’, egy keleti és egy nyugati tüdővel. Ha nem így volna, a Nyugat nem indítana koncepciós eljárásokat Magyarország és Lengyelország ellen. Nem vádolnának minket olyan bűnökkel, melyek ellen a kommunizmus során küzdöttünk. Minket, akik életünket és vérünket adtuk a szabad Európáért, a szabad Magyarországért” – mondta beszédében az államtitkár a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Társaság szervezte rendezvényen.


“Próbatétel idején mutatkozik meg, hogy milyen emberek vagyunk valójában. 1956 ilyen próbatétel volt a magyar nemzet számára, s a magyar nemzet kiállta a próbát. Egyedül. Hiszen a szabad világ magunkra hagyott minket. Végignézte, ahogyan a világ legnagyobb szárazföldi hadserege vérbe fojtja a demokráciáért és szabadságért küzdő magyarok ezreit. Mi azonban ebből is felálltunk, ahogyan tettük azt már oly sokszor. Talán a Nyugat ezért sem érti, hogy ha az Európai Parlament kommunistái, liberális vagy épp szocialista politikusai olvassák hangosan fejünkre az igaztalan, hazug vádakat, mi miért nem félünk, miért nem hátrálunk meg” – fogalmazott.

Varga Judit leszögezte, hogy nem mosható össze napjaink migrációs helyzete az 1956-os magyar menekülthullámmal. “Aki ismeri a magyar történelmet, az nem húz párhuzamot a kommunizmus ellen küzdő szabadságharcosok és a gazdasági megfontolásból hazájukat elhagyó emberek tömegei között” – vélekedett.


Hozzátette, hogy a kormány 1956 szellemében cselekszik, igyekszik segíteni a háborúk elől menekülőkön, több millió dollárt ajánlott fel a megsegítésükre, azonban úgy gondolja, hogy a romok újjáépítésében, a hazatérésben kell segíteni.

“A szabadság az, amikor megválaszthatjuk a kormányunkat, azt, hogy kikkel éljünk együtt saját hazánkban, és milyen jövőt építsünk gyermekeinknek” – közölte.

A megemlékezésen Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője mondott köszöntőt, és tiszteletét fejezte ki mindenki előtt, aki 62 évvel ezelőtt “képes volt legyőzni kételyeit, félelmeit, és talán tudatosan, talán ösztönösen tenni tudott valamit azért, amit halhatatlan szabadságeszmének nevezünk”.

“1956-ban egyszerűen felrobbant a szabadságszerető magyar lélek. És, ha megnézzük, hogy mi mindenen ment keresztül a magyarság a huszadik században, ezen a tényen egy pillanatig sem csodálkozhatunk” – emelte ki.

“Embereket fel lehet akasztani, börtönbe lehet csukni, társadalmakat ideig-óráig meg lehet rendszabályozni, de – hála istennek – a szabadságeszmét az emberi lelkekből nem lehet kiirtani” – mondta.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Bűncselekmény eltenni a talált pénzt

    Bűncselekmény eltenni a talált pénzt

    Kétmillió forintot talált nemrég egy nő egy borítékban Tatabányán, amit bevitt a rendőrségnek, így az óriási összeg visszakerült a jogos tulajdonosához. Gyakran álmodunk ilyen szerencséről, de a hölgy nemcsak becsületes volt, de jól is döntött.

  • Nyert a Budapestről készült imázsfilm

    Nyert a Budapestről készült imázsfilm

    Nemzetközi díjat nyert a Fesztivál Akadémia Budapest Géczy Dávid és Szabó Stein Imre által rendezett imázsfilmje a londoni székhelyű Lovie Awardson – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Fesztivál Akadémia Budapest sajtószóvivője.

  • A nap képe: Csodaszarvas

    A nap képe: Csodaszarvas

    Fényárban úszik Szerencs, ahol felkapcsolták az ország vélhetően legnagyobb, világító szarvasfigurákból összeállított karácsonyi fogatát.