2018. november 20., kedd
Jolán

Belföld

Az oktatás akkor hatékony, ha boldog fiatalokat ad a társadalomnak

Az oktatásért felelős államtitkár szerint növelni kell az oktatás hatékonyságát, hogy olyan fiatalokat adjon a társadalomnak, akik akarnak és tudnak boldogok lenni.

Bódis József kedden Hajdúszoboszlón, a Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés – innováció című országos közoktatási szakértői konferencián az ágazat kihívásai között említette a hatékonyság növelése mellett az oktatás színvonalának emelését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését és az innovációt.


Az oktatás színvonalának emeléséről azt mondta: ebben a kormánynak az a szerepe, hogy a feltételrendszert biztosítsa, de kulcsszerepük az elhivatott, gyerekeket szerető pedagógusoknak van.

Bódis József ugyanakkor a fejlett világban az egyik legnagyobb kihívásnak a kedvezőtlen demográfiai jelenségeket nevezte, amelyeket “az Európai Unió nem fogalmaz meg a programjaiban”. Szerinte ezért is imponáló, hogy a magyar kormány a gyerekeket, a családokat támogatja.


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára előadásában beszélt az elmúlt években tankönyv- és taneszközfejlesztéseiről, és megjegyezte, hogy a Modern városok program keretében is jelentős, köznevelést érintő fejlesztések történtek, illetve történnek.

Bódis József kiemelte, hogy az operatív programok keretében 136 milliárd forint forrás áll rendelkezésre oktatási, köznevelési célú fejlesztésekre, hozzátéve, hogy a pályázati pénzek hasznosulását ellenőrizni fogják.

A jövőről szólva Bódis József azt mondta, felértékelődik a kritikus gondolkodás és a kreativitás, új szakmák jönnek létre, amelyek új készségeket igényelnek. A mesterséges intelligencia pedig már itt van, “addig szeressük és fogadjuk el, amíg minket szolgál” – figyelmeztetett az oktatási államtitkár.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt mondta, legalább 30 éve nem volt olyan fejlesztés az oktatásban, mint amely az elmúlt években európai uniós és hazai költségvetési forrásokból elkezdődött.

Megemlítette, hogy “a rossz példa már adott volt”, hiszen az előző, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus elején, “amit csak lehetett, a szocialista kormányok elhibáztak”. Nem volt stratégiai tervezés, elhúzódott a források felhasználása, fejetlenség és a kapkodás jellemezte az akkori fejlesztéspolitikát – sorolta, hozzátéve: amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, a forrásoknak mindössze 10 százaléka volt lekötve.

A kormány fejlesztéspolitikai céljait teljesítve a jelenlegi, 2014-20-ig tartó költségvetési ciklusban tavaly március 31-ig az összes forrásra – tehát 9 ezer milliárd forintra – meghirdették a felhívásokat. Mostanra le is szerződték a teljes összeget a projektek megvalósítóival, a kötelezettségvállalások, a kifizetések és az elszámolás folyamata pedig tervszerűen halad – mondta.

A jelenlegi kormányzat idén októberig a keret 101 százalékát (9 056 milliárd forint) ítélte oda a projektek nyerteseinek. Az előző ciklus hasonló időszakában (2011. február) ez mindössze 55 százalék volt (4 535 milliárd).

Schanda Tamás arról is beszélt, hogy elkezdődött a digitalizáció alkalmazása a köznevelésben is. Egyre nagyobb körben válik elérhetővé a szélessávú internet és az intézményeken belüli wifi használata. Több tízezer laptop és tablet kerül az iskolákba, emellett projektorokat és okostáblákat szereznek. Folyamatos a tananyagok digitálissá tétele, és lehetőség nyílik az IT-eszközökhöz illeszkedő új tananyagok, tanulást segítő eszközök kidolgozására is.

A kormány határozott célja, hogy Magyarország 2030-ra azon öt európai országhoz tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, illetve hogy versenyképességben is az első 5 között legyen az ország – jelezte Schanda Tamás.

A huszadik alkalommal megrendezett hajdúszoboszlói országos közoktatási szakértői konferencia résztvevői háromnapos tanácskozásukon áttekintik egyebek mellett az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével, az oktatási rendszer digitális átalakításával, a szakképzési rendszer megújításával és az európai uniós fejlesztési projektekkel összefüggő kérdéseket.

Kapcsolódó Cikkek