EUR: 322,06 Ft
CHF: 285,23 Ft
2018. december 19., szerda
Viola

Program

Egyedülálló kulturális program Herzl Tivadarról!

Korábban már beszámoltunk az “Izrael lángja” című kulturális programról, melyben láthatók lesznek Herzl Tivadar: “A zsidó állam” című röpiratából részletek, “A valóra vált álom” dokumentumfilm összeállítás, valamint halhatóak lesznek liturgikus énekek és lesz egy megemlékezés, a Herzl Tivadar téren. De két jubileumi évforduló is az Emancipáció 150 éve és Izrael Állam 70 éves évfordulója – szerves része a programnak, melynek  megvalósításáról, és egy kicsit a Magyarországi zsidó kultúra helyzetéről is szót ejtünk Rosenfeld Dániel Imrével, aki nem csak kulturális menedzsere, hanem a főszereplője is ennek a ritkaságszámba menő programnak.

Herzl Tivadar volt a modern Izrael Állam megálmodója, és az állammá válás elindítója


– Valljuk be, Herzl Tivadart kevesen ismerik idehaza!

– Ez teljes mértékben így van. De nekünk magyar zsidóknak ismernünk kell, hiszen ő volt a modern Izrael Állam megálmodója, és az állammá válás elindítója. Ha ő nincs, akkor bizony Izrael sincs, ráadásul magyar zsidó volt, akire felnéz a világ összes zsidója.
– Miért éppen a “Zsidó állam” című röpiratból készült monodráma?
– Az egész program kidolgozása s annak részletei Kriszt László rendezőt dicséri, aki nem zsidóként, teljes mélységében átlátta ennek a röpiratnak a korszakos jelentőségét. Nem utolsósorban, mindenki által érthetően, érzékenyen, a színház lehetőségeit egy komplex programba sűrítette, s állíthatom hogy minőségi munkát végzett.
– Gondolom sikerült anyagi támogatást kapniuk!
– Igen, úgy látom, hogy a magyar kormány nem csak szavakkal, hanem tettekkel is támogatja a Magyarországi zsidó kultúrát. Örülök hogy a mi esetünkben is, kisebb támogatásba részesültünk, de a pontosítás kedvéért, ezt a programot a Fővárosi Önkormányzat, a MAZSÖK és a Magyar Kormánytámogatásból tudtuk megvalósítani.
– Hogy látja, milyen a mai magyar zsidóság kulturális helyzete?
– Azt jól látni, hogy lényegében két nagy oldalra vált szét a hazai zsidóság, az egyik a MAZSIHISZ körül, a másik a Köves Slomó féle EMIH köré szerveződik. Ez a megosztottság nem tesz jót senkinek, mert ha mi zsidók nem tudunk egységre jutni, akkor hogyan tudunk hasznos tagjai lenni a magyar zsidóságnak és a hazánknak? Véleményem szerint így, csak nagyon nehezen.
– A magyar kormány, eddig is, s ezután is biztosítja az anyagi feltételeket!
– Ez így van. De azzal hogy két táborra szakadtunk, közben egy sor érték vész el, hiszen egyik oldal sem támogatja a másik oldalhoz tartózókat, vagy is sokszor köztes állapotban vannak azok a zsidó honfitársaim, (s jó magam is), akik nem szeretnének ebben a pozícióharcban részt venni. Éppen erre mutat rá a mi programunk, miszerint
csak összefogással lehet bárminemű eredményt elérni, széthúzással lehetetlen.
– Tehát ez a program egyfajta “tükör” a magyar zsidó szervezetek felé?
– Igen, kétség kívül ez is benne van. Egyszerre emlékezés, de egyszerre utalás, arra hogy összefogás nélkül, zsidó identitásunk, zsidó kultúránk fogja megsínyleni, s amikor a történelembe a zsidóság széthúzott, mindig akkor következtek be a kataklizmák. Ezt nem árt, ha tudja e két szervezet vezetősége. Vagy is felelősséggel tartoznak a magyar zsidóságért, nekik nem egymással kellene küzdeni, hanem egymást segítve, minél többet tenni a magyar zsidóságért!
– Ezek kemény szavak!
– Igen azok, de a világban újra megjelenő antiszemitizmus arra mutat, hogy csak egységben tudjuk megadni azokat a válaszokat, amelyek itt tornyosulnak előttünk.


 

Kriszt László rendező és Rosenfeld Dániel Imre

– Térjünk vissza a zsidó kultúrához. Önöknek van még további holokauszt témájú előadásuk. Mit lehet ezekről tudni?
– Kriszt László rendezőben egy olyan kultúrát teremtő szakemberre leltem, amely ritkaság számba megy. Az hogy ő a zsidó kultúra elkötelezett művelője, az egyenesen követésre méltó példa. Megtiszteltetés volt számomra hogy két holokauszt monodrámának is én lehetek a kulturális menedzsere, Sárdi Mária: „Kislány a pokolban” és Tadeus Borovszki: „Nálunk Auschwitzban”. Ezeket, az előadásokat folyamatosan tartjuk repertoáron, a Kazán István Kamaraszínházban, és mindazok, akik ez idáig eljöttek, elismeréssel nyilatkoztak. A „Kislány a pokolban” előadást egyébként december hónapban kétszer is előadjuk, az “Izrael lángjával” pedig ezen zsidó kulturális sorozatunk bővül.

Kapcsolódó Cikkek